Dollárkötvény: az éves devizakibocsátási terv több mint fele teljesült

Magyarország összesen 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt kedden.

Borbély László András hangsúlyozta, hogy Magyarország összesen 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt: ötéves lejárattal 1,25, tízévessel pedig 2 milliárd dollárnyit. A tízéves, 5,4 százalékos kamatszinttel kínált kötvény iránt volt nagyobb érdeklődés. A 2013-ra vonatkozó kibocsátási terv szerint idén 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, amelynek nagy részét 4-4,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással kívánja finanszírozni az ÁKK; a keddi kibocsátással az éves terv kicsit több mint fele teljesült.

Az amerikai befektetőalapok vannak kiéhezve

Kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés a dollárkötvények iránt, a csaknem négyszeres túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál szűkebben sikerült árazni – közölte az ÁKK Zrt. szerdán. Az 1,25 milliárd dollár összegű 5 éves futamidejű, 4,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,35 százalékponttal, a 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű, évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,45 százalékponttal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvények hozamát – jelezte az ÁKK. A 2018. február 19-én lejáró ötéves futamidejű kötvényt 99,58 százalékon bocsátották ki, a 2023. február 21-én lejáró tízéves futamidejű kötvényt pedig 99,564 százalékon.

A kötvénykibocsátás főszervezője a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézet volt. A befolyó összeget az ÁKK általános finanszírozási célokra fogja felhasználni – olvasható a közleményben.

A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a befolyt összeget átváltották euróra – ez 2,5 milliárd eurót jelent –, vagyis a teljes cash flow-ját a magyar állam mostantól euróban fogja felvenni. Arra a kérdésre, hogy miért nem euróban bocsátotta ki az ÁKK a kötvényeket, Borbély László András elmondta: azt érdemes megnézni, hogy az adott időszakban melyik piacon van a legtöbb pénz, befektetői szándék és hol lehet a legjobb hozamokat elérni. A vezérigazgató-helyettes kifejtette, jelenleg leginkább az amerikai befektetési alapok vannak kiéhezve arra, hogy nem amerikai állampapírokat is vásároljanak, mivel a hazai állampapírhozamok rendkívül alacsonyak, „ezért ők szívesen vásárolnak nagyobb kockázatú, de magasabb hozamú állampapírokat” – mondta.

Szólt arról is, hogy az ötéves kötvény euróban jelentkező költsége 4, a tízévesé pedig 5,2 százalék körül van. Borbély László András ismertette, hogy a kibocsátást előkészítő hétnapos befektetői találkozósorozat keretében 38 találkozón vettek részt az Államadósság Kezelő Központ és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői.

Tévedésben vannak a hitelminősítők

Az, hogy nagy érdeklődés mellett zajlott a magyar dollárkötvények kibocsátása, azt mutatja, hogy egyes nemzetközi hitelminősítő intézetek tévedhettek, és a befektetők nem törődnek a hitelminősítőkkel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Martonyi János külügyminiszter. „ A hitelminősítők Magyarországgal kapcsolatos legutolsó mozgásait szinte humorosnak tartom, a Fitch Ratings kivételével” – fogalmazott a külügyminiszter. Arról is beszélt, hogy ha egy befektetésre nem ajánlott ország ilyen sikeres dollárkötvény-kibocsátást tud megvalósítani, mint amilyet a magyar állam kedden, akkor úgy tűnik, hogy a hitelminősítő tévedett hatalmasat. Hozzátette: ennél lényegesebb az, hogy úgy látszik, a vevők nem törődnek a hitelminősítőkkel, és ez nagyon jó jel, nemcsak Magyarországnak, hanem az egész világnak, mert úgy tűnik, hogy a hitelminősítők uralma, amely az elmúlt években adott volt a világban, megszűnőben van.

A piaci hangulat drámai javulásáról beszélnek a londoni elemzők

Londoni elemzői vélemény szerint Magyarország az Európával és különösen az euróövezettel kapcsolatos piaci hangulat drámai javulását tudta kihasználni a keddi dollárkötvény-kibocsátással. A Spiro Sovereign Strategy elemzőház vezérigazgatója kedd este kijelentette: a jelenlegi rendkívül kedvező piaci kondíciók egyik fő tényezője vételi oldalról tekintve az igen erőteljes befektetői kereslet a magasabb hozamot ígérő adósságpiaci eszközök iránt. A vezérigazgató szerint a másik fő tényező az, hogy az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos nemzetközi tőkepiaci érzékenység már jóval a keddi dollárkötvény-kibocsátás előtt igen komoly mértékben csökkent. Ezt mutatta, hogy Magyarország jelentős mennyiségű forrást tudott bevonni a forintpiaci állampapír-kibocsátásokkal is, és a hazai kötvénypiacon kialakult külföldi tulajdonosi arány a legmagasabbak között van a teljes felzárkózó térségen belül.

A Pemák sikere

Az Államadósság Kezelő Központ decemberben tette közzé ez évre vonatkozó kibocsátási tervét. E szerint a 4-4,5 milliárd eurós devizakibocsátás mellett a lakossági eurókötvény (Pemák) 400 millió eurós és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől kapott további 400 millió eurós forrásbevonással kívánja finanszírozni a lejáró adósságot.

Az ÁKK január közepén jelezte, hogy új sorozatot indít a Pemákból, mivel az értékesítés már elérte az egymilliárd eurót. Az adósságkezelő akkor hangsúlyozta, hogy a Pemák kibocsátása és sikeres értékesítése nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon való megjelenést. A szervezet jelezte, a tőkepiaci kibocsátások időzítését és devizanemét a piaci helyzet alapján határozza meg.

A Pemák-értékesítések felfutása olyan mértékben emelte a kormány devizabetét-állományát, hogy külföldi forrásbevonás nélkül is lehetővé tette a következő esedékes IMF-hitelrészlet január 25-ei előtörlesztését. Mindezt úgy, hogy eközben a tartalékok tovább emelkedtek.