Borbély László András hangsúlyozta, hogy Magyarország összesen 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt: ötéves lejárattal 1,25, tízévessel pedig 2 milliárd dollárnyit. A tízéves, 5,4 százalékos kamatszinttel kínált kötvény iránt volt nagyobb érdeklődés. A 2013-ra vonatkozó kibocsátási terv szerint idén 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, amelynek nagy részét 4-4,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással kívánja finanszírozni az ÁKK; a keddi kibocsátással az éves terv kicsit több mint fele teljesült.
Az amerikai befektetőalapok vannak kiéhezve
Kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés a dollárkötvények iránt, a csaknem négyszeres túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál szűkebben sikerült árazni – közölte az ÁKK Zrt. szerdán. Az 1,25 milliárd dollár összegű 5 éves futamidejű, 4,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,35 százalékponttal, a 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű, évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 3,45 százalékponttal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvények hozamát – jelezte az ÁKK. A 2018. február 19-én lejáró ötéves futamidejű kötvényt 99,58 százalékon bocsátották ki, a 2023. február 21-én lejáró tízéves futamidejű kötvényt pedig 99,564 százalékon.
A kötvénykibocsátás főszervezője a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézet volt. A befolyó összeget az ÁKK általános finanszírozási célokra fogja felhasználni – olvasható a közleményben.
A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a befolyt összeget átváltották euróra – ez 2,5 milliárd eurót jelent –, vagyis a teljes cash flow-ját a magyar állam mostantól euróban fogja felvenni. Arra a kérdésre, hogy miért nem euróban bocsátotta ki az ÁKK a kötvényeket, Borbély László András elmondta: azt érdemes megnézni, hogy az adott időszakban melyik piacon van a legtöbb pénz, befektetői szándék és hol lehet a legjobb hozamokat elérni. A vezérigazgató-helyettes kifejtette, jelenleg leginkább az amerikai befektetési alapok vannak kiéhezve arra, hogy nem amerikai állampapírokat is vásároljanak, mivel a hazai állampapírhozamok rendkívül alacsonyak, „ezért ők szívesen vásárolnak nagyobb kockázatú, de magasabb hozamú állampapírokat” – mondta.
Szólt arról is, hogy az ötéves kötvény euróban jelentkező költsége 4, a tízévesé pedig 5,2 százalék körül van. Borbély László András ismertette, hogy a kibocsátást előkészítő hétnapos befektetői találkozósorozat keretében 38 találkozón vettek részt az Államadósság Kezelő Központ és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői.
Tévedésben vannak a hitelminősítők
Az, hogy nagy érdeklődés mellett zajlott a magyar dollárkötvények kibocsátása, azt mutatja, hogy egyes nemzetközi hitelminősítő intézetek tévedhettek, és a befektetők nem törődnek a hitelminősítőkkel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Martonyi János külügyminiszter. „ A hitelminősítők Magyarországgal kapcsolatos legutolsó mozgásait szinte humorosnak tartom, a Fitch Ratings kivételével” – fogalmazott a külügyminiszter. Arról is beszélt, hogy ha egy befektetésre nem ajánlott ország ilyen sikeres dollárkötvény-kibocsátást tud megvalósítani, mint amilyet a magyar állam kedden, akkor úgy tűnik, hogy a hitelminősítő tévedett hatalmasat. Hozzátette: ennél lényegesebb az, hogy úgy látszik, a vevők nem törődnek a hitelminősítőkkel, és ez nagyon jó jel, nemcsak Magyarországnak, hanem az egész világnak, mert úgy tűnik, hogy a hitelminősítők uralma, amely az elmúlt években adott volt a világban, megszűnőben van.
A piaci hangulat drámai javulásáról beszélnek a londoni elemzők
Londoni elemzői vélemény szerint Magyarország az Európával és különösen az euróövezettel kapcsolatos piaci hangulat drámai javulását tudta kihasználni a keddi dollárkötvény-kibocsátással. A Spiro Sovereign Strategy elemzőház vezérigazgatója kedd este kijelentette: a jelenlegi rendkívül kedvező piaci kondíciók egyik fő tényezője vételi oldalról tekintve az igen erőteljes befektetői kereslet a magasabb hozamot ígérő adósságpiaci eszközök iránt. A vezérigazgató szerint a másik fő tényező az, hogy az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos nemzetközi tőkepiaci érzékenység már jóval a keddi dollárkötvény-kibocsátás előtt igen komoly mértékben csökkent. Ezt mutatta, hogy Magyarország jelentős mennyiségű forrást tudott bevonni a forintpiaci állampapír-kibocsátásokkal is, és a hazai kötvénypiacon kialakult külföldi tulajdonosi arány a legmagasabbak között van a teljes felzárkózó térségen belül.
A Pemák sikere
Az Államadósság Kezelő Központ decemberben tette közzé ez évre vonatkozó kibocsátási tervét. E szerint a 4-4,5 milliárd eurós devizakibocsátás mellett a lakossági eurókötvény (Pemák) 400 millió eurós és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől kapott további 400 millió eurós forrásbevonással kívánja finanszírozni a lejáró adósságot.
Az ÁKK január közepén jelezte, hogy új sorozatot indít a Pemákból, mivel az értékesítés már elérte az egymilliárd eurót. Az adósságkezelő akkor hangsúlyozta, hogy a Pemák kibocsátása és sikeres értékesítése nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon való megjelenést. A szervezet jelezte, a tőkepiaci kibocsátások időzítését és devizanemét a piaci helyzet alapján határozza meg.
A Pemák-értékesítések felfutása olyan mértékben emelte a kormány devizabetét-állományát, hogy külföldi forrásbevonás nélkül is lehetővé tette a következő esedékes IMF-hitelrészlet január 25-ei előtörlesztését. Mindezt úgy, hogy eközben a tartalékok tovább emelkedtek.
