Westerwelle közölte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mihamarabb végrehajtsák a dokumentumban leírtakat. „Szerbiának az a célja, hogy megoldja a problémákat Koszovóval, és előrelépjen az Európai Unió felé vezető úton, de nem ígér olyat, amit nem tud betartani. Szerbia elkötelezett a megállapodásban foglaltak iránt, de nem fogadhat el semmi olyat, amit a dokumentum nem tartalmaz. Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, sem nyíltan, sem burkoltan” – emelte ki Nikolić.
Németország nyitott Szerbia és az ország európai integrációja felé, Szerbiát európai államnak tekinti – mondta Guido Westerwelle, hozzátéve: „Szeretnék pozitív jelentést tenni a Bundestagnak.”
Ivica Dačić szerb kormányfő azt mondta, hogy Szerbia nem tud már várni, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének újabb halasztása „katasztrofális következményekkel járna”.
Hashim Thaci koszovói kormányfő hétfőn Pristinában azt mondta, hogy Koszovó minél hamarabb megegyezésre törekszik Szerbiával – írta a Koha Ditore című vezető koszovói albán napilap internetes oldalán. Hashim Thaci azt mondta: Koszovó kész végrehajtani az április közepén Brüsszelben parafált megállapodásban foglaltakat. Guido Westerwelle szerint ez a lehető legjobb pillanat arra, hogy Szerbia és Koszovó helyzete normalizálódjon, ezért rugalmasságot vár a felektől. Az Európai Unió tagországai közül Németország követeli a leghangosabban az észak-koszovói párhuzamos, szerb–koszovói intézmények felszámolását, valamint a Szerbia és Koszovó közötti helyzet rendezését a két ország európai integrációja érdekében.
A német külügyminiszter balkáni látogatása kulcsfontosságú Szerbia és Koszovó számára, a Bundestag június 27-én dönt arról, hogy támogatja-e az uniós csatlakozási tárgyalások kijelölésének időpontját.
Az uniós tagországok állam- és kormányfői június 28-ai ülésükön hoznak döntést az ügyben. Ugyanakkor arról is döntenek, hogy aláírják-e Koszovóval a stabilizációs és társulási megállapodást.
A szerb és a koszovói kormányfő április 19-én látta el kézjegyével a Szerbia és Koszovó viszonyát rendező dokumentumot. A megállapodásban az észak-koszovói igazságügyi rendszer felügyeletének megváltoztatása, az észak-koszovói önkormányzatok társulásának megalakítása, a távközlési és energetikai kérdések megoldása, valamint Koszovó nemzetközi szervezetekben való tagságának rendezése is szerepel. A leírtak megvalósítási tervét május 21-ig kell kidolgozni, hogy a két politikus Brüsszelben aláírásával szentesíthesse a dokumentumot.
A német külügyminiszter bírálta Orbán Viktor miniszterelnök Németországra tett kijelentését hétfőn Belgrádban. A kormányfő pénteki rádióinterjújában a német kancellár csütörtöki kijelentésére reagált. Angela Merkel egy rendezvényen arról beszélt, hogy nem érdemes Magyarországot európai uniós tagságának elvesztésével fenyegetni, vagyis „nem kell rögtön a lovasságot küldeni”. A magyar miniszterelnök erre válaszul mondta azt, hogy „a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be”.
Guido Westerwelle a miniszterelnök kijelentéséről Belgrádban azt mondta: „ez sajnálatos kisiklás, amelyet mi egyértelműen visszautasítunk.”
A miniszterelnök rádiós nyilatkozatával német lapok is foglalkoztak. A Spiegel Online Orbán náci módszerekkel vádolja Merkelt címmel közölt beszámolót.
A Focus Online a Nem éppen diplomatikus kormányfő – Orbán náci módszereket feltételez Merkelről címet adta beszámolójának. A Focus Online úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök megjegyzése „kicsit durva”, hiszen éppen egy olyan nyilatkozattal kapcsolatban vetette össze Angela Merkel Magyarországra vonatkozó politikáját az ország hitleri megszállásával, amelyben a kancellár amellett érvelt, hogy mérsékelten kell viszonyulni a magyarországi „demokratikus és jogállami deficitekhez”.
