Kontraproduktív Magyarország-vita folyik Európában

Európában egy „teljesen felesleges” Magyarország-vita folyik, amely kontraproduktív, mindenekelőtt Európa számára – mondta Magyarország bécsi nagykövete.

Szalay-Bobrovniczky Vince annak a nézetének adott hangot, hogy a magyar kormány a kétharmados többsége miatt „általános gyanú” alatt áll külföldön. Külföldön veszélyként tekintenek a kormány kétharmados többségére és a kormány „általános gyanú” alatt áll e többség miatt, de az elmúlt évek azt mutatták, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok – mondta. A diplomata szerint az ország belföldi és külföldi megítélése között törés következett be. Úgy vélekedett, a külföldi megítélés „eltorzulásának” egyik oka az lehet, hogy a kormány új úton járva tett kísérletet az ország szanálására, és nem akarja más országok adófizetőit terhelni, hanem a bankokat is hozzájárulásra kéri.

A nagykövet úgy vélekedett, hogy a média felnagyítja a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokat. Rámutatott, míg Magyarország ellen 25 eljárás zajlik az EU-ban, Ausztria ellen háromszor annyi. Azt mondta, a magyar kormány keresi a párbeszédet az európai intézményekkel, a Velencei Bizottság vizsgálatát például saját maga kérte.

A nagykövet szerint a Velencei Bizottság jelentését szándékosan idő előtt kiszivárogtatták, hogy „még jobban a sarokba állítsák” a kormányt. A jelentés szövege a múlt héten a bizottság honlapján néhány órára elérhetővé vált, a bizottság közlése szerint technikai hiba miatt. A jelentést hivatalosan a jövő héten ismertetik.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában május 3-án úgy fogalmazott, hogy az országgal szembeni támadások és az egyes tagállamoknak adott, Magyarországnak azonban nem járó engedmények azt bizonyítják, hogy igazságtalan Európában élünk. A kötelezettségszegési eljárásokról szólva azt mondta, nagy nemzetközi cégek gyakran „és nem mindig eredménytelenül” lépnek fel a nemzeti érdekek ellen Brüsszelben.

A miniszterelnök szerint az Európa Tanács monitoringbizottságának a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás elindítására vonatkozó javaslata is azt támasztja alá, hogy Európában nem adják meg a kellő tiszteletet a nemzetállamok polgárainak. Hamarabb volt ítélet, mint hogy megvitatták volna a jelentést, a bizottsági tagok nem ismerték a magyar jogszabályokat, a két jelentéstevő egyike pedig elfogultnak tartotta a tervezetet, ezért lemondott – sorolta.

Eggyel kevesebb zsarolási eszközzel élhet az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az uniós döntéshozók „ítélete szerint” (forrás: Financial Times) öt ország kapta vissza a viszonylagos pénzügyi függetlenségét: hazánk mellett Lettország, Litvánia, Románia és Olaszország. Ellenük szűnik meg az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás, amely kizárólag Magyarország esetében járt a felzárkózási alapok egy részének felfüggesztésével, noha a pénzügyi mutatók alapján ezt nem érdemeltük meg, vagy ha igen, akkor nem egyedüliként kellett volna mindezt elszenvednünk.
Olvassa el a Magyar Nemzet témába vágó vezércikkét.