Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást – jelentette ki a kormányfő a péntek reggel felvételről sugárzott interjúban. Orbán Viktor nem akarta megelőlegezni az Európai Bizottság péntekre várható tavaszi országjelentésének tartalmát, mindazonáltal jelezte, az unió sok esetben igazságtalan, a válság terheit gyakran a szegényekre akarja hárítani, gyakran alkalmaz kettős mércét, nem adja meg a tiszteletet a nemzetállamoknak, és sokszor tárgyalás nélkül ítélkezik.
A kormányfő több, Magyarország és az Európai Bizottság közötti vitás ügyet is megemlített, például hogy Brüsszel kifogásolja a kommersz röviditalok és a gyümölcsből készült pálinka adóztatása közötti különbséget. Mint mondta, ő ezt helyesnek tartja, a bizottságnak és a szeszipari lobbinak azonban más a véleménye. Magyarország ugyanakkor az uniós bíróság előtt is képviselni fogja álláspontját – hangsúlyozta. A kötelezettségszegési eljárásokról szólva azt mondta, nagy nemzetközi cégek gyakran „és nem mindig eredménytelenül” lépnek fel a nemzeti érdekek ellen Brüsszelben.
Beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság kifogásolja az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogát, noha ugyanilyen rendszer működik Hollandiában is. Ennél azonban fontosabb – folytatta Orbán Viktor –, hogy a magyar igazságszolgáltatás lassúsága miatt a közelmúltban súlyos bűncselekmények elkövetőit engedték ki az előzetes letartóztatásból, mivel ügyükben négy év elteltével sem született ítélet. „Közöttünk járnak idős embereket a pénzükért megölő bűnözők, mert a magyar igazságszolgáltatás nem volt képes őket időben elítélni. Ez megengedhetetlen” – fogalmazott. A kormányfő az ároktői bandára utalt, amelynek két áldozata nem élte túl bántalmazást.
A miniszterelnök közölte, azt kérte Navracsics Tibor igazságügy-minisztertől, járjon utána ennek. Alapos vizsgálatra van szükség, hogy meg lehessen szüntetni azokat az akadályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy kellő időben szülessenek meg az ítéletek – mondta.
A miniszterelnök szerint az Európa Tanács monitoringbizottságának a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás elindítására vonatkozó javaslata is azt támasztja alá, hogy Európában nem adják meg a kellő tiszteletet a nemzetállamok polgárainak. Hamarabb volt ítélet, mint hogy megvitatták volna a jelentést, a bizottsági tagok nem ismerték a magyar jogszabályokat, a két jelentéstevő egyike pedig elfogultnak tartotta a tervezetet, ezért lemondott – sorolta.
Azt mondta, a Magyarországgal szembeni eljárás hátterében anyagi ügyek állnak. „Nem találnak rajtunk fogást semmilyen demokratikus norma szempontjából. Az fáj nekik, hogy sok száz millió forintot nem vihetnek ki a nemzetközi cégek az országból, pedig a szocialisták alatt ezt bátran, sőt kormányzati bátorítást élvezve megtehették. Ennek vége, itt marad ez a sok száz-, időnként ezermilliárd forint, és ezért bosszúhadjárat van Magyarországgal szemben” – jelentette ki.
Orbán Viktor arról is szólt, hogy a magyar válságkezelés sikeres, és éppen azokon a területeken, amelyeken Magyarország mást tesz, mint a legtöbb uniós tagállam. Példaként a magas bankadó és alacsony személyi jövedelemadó bevezetését, a rezsicsökkentést és a nyugdíjrendszer átalakítását említette.
A kormányfő szerint ugyanakkor Európa frusztrált, mert öt éve válságban van. Azt mondta, bár sokan gazdasági világválságról beszélnek, ez nem felel meg a valóságnak, Európa van bajban, és lassan halad a kilábaláshoz szükséges megoldások megtalálásával.
A miniszterelnök a rezsicsökkentésről azt mondta, mára már látszik, semmi sem volt igaz azokból a „sikolyokból”, hogy az áram- és gázszolgáltató cégek tönkremennek, elbocsátásokra kényszerülnek, illetve hogy romlik a szolgáltatás színvonala. „Sőt, azóta látjuk a profitszámaikat: van ott még tartalék bőven” – jelentette ki, jelezve, hogy a kormányzat dolgozik a további rezsicsökkentésen.
Orbán Viktor miniszterelnök azt várja, derüljön ki, ki adott megbízást Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetőjének arra, hogy „bűnözőkkel szűrje össze a levet”. A kormányfő a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozókról szólva közölte, tudni akarja azt is, kik azok a tisztek, akik ezt követően a konkrét akciókban részt vettek, és ki utasította őket erre. „Ezt mindenképp tisztáznunk kell, különben a demokrácia törékeny marad” – fogalmazott. A miniszterelnök azt mondta, ma már tudni lehet, hogy a Laborc–Portik-találkozókon nem a levegőbe beszéltek, hanem „az ott létrejött megegyezést elkezdték végrehajtani”, amikor Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét „mindenfélével megvádolták”.
Orbán Viktor az ügy részleteinek feltárását sürgetve azt mondta: a kommunizmus alatt sok politikai aljasság történt, és ennek az ügynek is „kommunista szaga van”, ezért fontos, hogy 23 évvel a rendszerváltás után az ország és a politikusok is kialakítsák viszonyukat a történtekhez.
„Tegyük világossá: bűnözőkkel nem lehet összeállni. Ez nem pártpolitikai kérdés. És az, hogy az MSZP-sek ezt megtették, nagyon súlyos ügy – hangsúlyozta. – Ugyanakkor az is fontos, hogy a jobboldal tudja: ezek nem a baloldali választók, nem szabad kétségbe vonni a baloldalra szavazó emberek jóhiszeműségét és tisztességét csak azért, mert azok, akikre szavaztak, ilyesmit csináltak.” Orbán Viktor azt mondta, biztos abban, hogy a baloldali szavazók nem azért szavaztak a szocialistákra, hogy ők – bizalmukkal visszaélve – gyilkosokkal, „a maffiabűnözés központi figuráival” álljanak össze.
