A fideszes javaslatra elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha az elmarad – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést –, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
A jogszabály értelmében a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szemétszállításért, míg a víz- és a csatornadíjak az idén januári összeghez képest csökkennek tíz százalékkal.
A törvény felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szakminisztereknek pedig arra, hogy meghatározzák azt a számlaképet, amelyet a víziközmű-szolgáltatók használhatnak.
A szabályozás alapján helyesbíteni kell azokat a törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, az idei évre vonatkozó gáz-, áram- és távhőszámlákat, amelyek nem felelnek meg a most rögzített rendelkezéseknek. A földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények módosításával azt is szabályozták, hogy a mérőórák évenkénti leolvasása között nem telhet el 365 napnál több.
A törvény – amelyet az összes frakció támogatott szavazatával, miközben a független képviselők többsége nemmel voksolt rá – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A javaslat indoklása szerint a családok jövedelmük legkevesebb húsz százalékát fordítják rezsire, az elmúlt hónapokban ugyanakkor több száz panasz érkezett arról, hogy a szolgáltatók nem érvényesítették az előírt rezsicsökkentést.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a határozati javaslatot, amellyel a képviselők elfogadhatatlannak nevezik Viviane Redingnek, az Európai Unió jogi biztosának a Tobin-ügyben tett nyilatkozatait.
A Ház 277 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett döntött az alkotmányügyi bizottság előterjesztésének elfogadásáról. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik megszavazta a javaslatot, míg a szocialisták nemmel voksoltak.
Az Országgyűlés határozatával elismerte az ír hatóságok együttműködési készségét, valamint az ír igazságügyi miniszter elkötelezettségét a Tobin-ügy megoldására. Ezzel egy időben ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezték, hogy egy jogerősen elítélt ember elkerülje cselekményének büntetőjogi következményeit a „szabadság, biztonság és igazságosság” térségeként jellemzett Európai Unióban azáltal, hogy az állampolgársága szerinti tagállam nem hajtja végre egy másik uniós ország jogerős bírósági ítéletét.
A parlament elfogadhatatlannak nevezte emellett, hogy Viviane Reding „tényekkel alá nem támasztott politikai vélekedése alapján” igazolhatónak tartja Írország uniós alapelvet sértő eljárását. A Ház ezért felszólította az uniós biztost, hogy tegyen meg mindent az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködés, így a bírósági ítéletek kölcsönös elismerése érdekében.
