Újra lecsap Magyarországra az Európai Bizottság ökle

Úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött május végén az Európai Bizottság Magyarországra.

Az MTI megkeresésére egy uniós forrás megerősítette, hogy a jövedéki termékek kereskedelmének egy részletkérdésével kapcsolatban merült fel Brüsszelben az, hogy a magyar szabályozás összeütközésben lehet az uniós joggal, sértheti a jövedéki termékek szabad áramlásának előírásait.

A forrás szerint arról van szó, hogy a magyar szabályozás értelmében az áfa vagy a jövedéki adó változását követően az eltérő adókulcsot tartalmazó, korábbi zárjeggyel ellátott jövedéki termékeket, dohánytermékeket nagykereskedelmi forgalomban legfeljebb 30, kiskereskedelmi forgalomban legfeljebb 60 napig lehet értékesíteni, utána új zárjeggyel kell ellátni, vagy ha ez nem lehetséges, meg kell semmisíteni.

Magyarországnak két hónapja van, hogy válaszoljon a bizottság által megfogalmazott aggályokra, máskülönben Brüsszel újabb szakaszba léptetheti a kötelezettségszegési eljárást: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldhet.

Ugyanazon a napon, amelyen a bizottság ennek az eljárásnak a megindításáról döntött, egy ilyen levelet is küldött Brüsszel Budapestre, mert a bizottság úgy látja, Magyarország nem ültette át megfelelően a tudományos kísérleteknél használt állatok védelméről rendelkező uniós irányelvet.

Aznap két környezetvédelmi témájú, a kadmium és az ólom felhasználására vonatkozó uniós előírásokkal kapcsolatos, Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetéséről is döntött az Európai Bizottság – derül ki a brüsszeli testület főtitkárságának honlapjáról.

A kötelezettségszegési eljárások második szakaszáról, az indoklással ellátott vélemény elküldéséről, továbbá arról, hogy valamely ügyben az Európai Bírósághoz fordul a brüsszeli testület, még aznap a nyilvánosság számára is elérhető közleményt tesz közzé az Európai Bizottság. A kötelezettségszegési eljárások első szakaszáról, a hivatalos felszólító levélről viszont aznap a bizottság sajtószolgálata semmilyen információt nem ad, az csak napokkal később kerül fel a testület főtitkárságának honlapjára a lezárt eljárásokkal együtt.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában május 3-án úgy fogalmazott, hogy az országgal szembeni támadások és az egyes tagállamoknak adott, Magyarországnak azonban nem járó engedmények azt bizonyítják, hogy igazságtalan Európában élünk. A kötelezettségszegési eljárásokról szólva azt mondta, nagy nemzetközi cégek gyakran „és nem mindig eredménytelenül” lépnek fel a nemzeti érdekek ellen Brüsszelben.

A miniszterelnök szerint az Európa Tanács monitoringbizottságának a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás elindítására vonatkozó javaslata is azt támasztja alá, hogy Európában nem adják meg a kellő tiszteletet a nemzetállamok polgárainak. Hamarabb volt ítélet, mint hogy megvitatták volna a jelentést, a bizottsági tagok nem ismerték a magyar jogszabályokat, a két jelentéstevő egyike pedig elfogultnak tartotta a tervezetet, ezért lemondott – sorolta.

Véget érhet a hiányeljárás

Eggyel kevesebb zsarolási eszközzel élhet az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az uniós döntéshozók „ítélete szerint” (forrás: The Financial Times) öt ország kapta vissza viszonylagos pénzügyi függetlenségét: hazánk mellett Lettország, Litvánia, Románia és Olaszország. Ellenük szűnik meg az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás, amely kizárólag Magyarország esetében járt a felzárkózási alapok egy részének felfüggesztésével, noha a pénzügyi mutatók alapján ezt nem érdemeltük meg, vagy ha igen, akkor nem egyedüliként kellett volna mindezt elszenvednünk.

Olvassa el a Magyar Nemzet témába vágó vezércikkét!