Megérte eljönni Brüsszelbe – jelentette ki Farkas Flórián. Elmondása szerint azért utazott az uniós központba, hogy tisztázza az alapjogok magyarországi helyzetéről jelentést készítő politikussal azokat a szerinte igaztalan állításokat, amelyek az Orbán-kormányt és a magyarországi cigányságot érték.
„Magyarságomból eredően a cigányságomat is megbántotta ezzel, és rajtam keresztül a több százezer cigány embert is, amit ő sajnálatosnak nevezett” – hangsúlyozta a fideszes roma politikus. Farkas a jelentést veszélyes tendenciának nevezte, s elmondta, a találkozón világossá vált számára, hogy Tavares eddig nem volt autentikus, hiteles információk birtokában, de ezt most „helyre tették”: német és angol nyelvű tájékoztatót adtak át a portugál jelentéstevőnek, amelyek az Orbán-kormány romapolitikáját ismertetik.
Az EP-képviselő nemcsak azt ismerte el, hogy az Orbán-kormány nem rasszista, hanem azt is, hogy a kabinet cigánypolitikája modellértékű, és jó irányba halad – szögezte le Farkas. Arról is beszélt, hogy Tavares azt is belátta, nem volt szerencsés, hogy a jelentés készítése folyamán nem kereste meg az ORÖ-t. Azt ígérte, ha a jövőben hasonló jelentést készít, akkor kikéri majd a roma önkormányzat álláspontját.
„Az is nagyon fontos, hogy egy olyan kormányt ne ítéljen el a jelentés rasszistaként, ne bélyegezzen meg, amely a legtöbbet tesz az európai cigánypolitikában” – hangoztatta Farkas Flórián. Rámutatott arra is, hogy az Országgyűlésben a Fidesz és a Lungo Drom közötti megállapodásnak köszönhetően három roma képviselő ül, míg az Európai Parlamentnek a mai napig a szintén fideszes Járóka Lívia az egyetlen cigány tagja.
Az Európai Parlament által július 3-án elfogadott, az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó határozat a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentésére hivatkozva azt állapítja meg, hogy Magyarországon „a rendvédelmi hatóságok nem léptek fel a rasszista indítékú bűncselekményekkel szemben”, de nem pontosítja, hogy pontosan mikor és melyik bűncselekményekre gondol.
A dokumentum az ajánlások között arra szólítja fel a kormányt, hogy „fokozza a romák integrációját célzó tevékenységeit, és hozzon megfelelő intézkedéseket” védelmük érdekében. Emellett a határozat hangsúlyozza, hogy a roma lakosság elleni rasszista fenyegetéseket egyértelműen és határozottan el kell utasítani. A jelentés ezen túlmenően úgy fogalmaz, hogy „bár a roma és a zsidó közösségek tagjaival szembeni intolerancia nemcsak Magyarországhoz köthető probléma, és más tagállamoknak is szembe kell nézniük ugyanezekkel a nehézségekkel, az utóbbi időkben egyes események arra utalnak, hogy Magyarországon a roma- és zsidóellenes gyűlöletbeszéd újra erősödőben van”. Az EP állásfoglalása felrója, hogy „a közelmúltbeli nyilvános romaellenes megnyilatkozásokat a magyar médiahatóság nem szankcionálta”.
Az EP állásfoglalása arra is kitér, hogy az Országgyűlés az elmúlt években büntetőjogi és polgári jogi jogszabályokat fogadott el a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében, és méltatja a magyar uniós elnökség szerepét az uniós nemzeti romastratégiák életre hívásában.
Schanda Balázs egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Varga Zsolt András, a PPKE egyetemi tanára a Tavares-jelentésről készített reflexiójukban kitérnek arra: a történet nem csak Magyarországról szól. „Míg eddig a felvételüket kérő államokat vetették alá alapos vizsgálatnak, a javaslat olyan ellenőrzési rendszer kialakítását veti fel, mely – »szakmai alapon« – állandó jelleggel megfigyelés alatt tartaná a tagállamokat. A »szakértők« nagyra növekvő hatalmával kapcsolatban nem árt az óvatosság: a szakmaiság sokszor csak azt takarja, hogy az érintettek a választópolgárokat megkerülve jutottak jelentős hatalomhoz, a független testületek pedig kontroll nélkül alkalmazhatnak kettős mércét” – áll a magyarkurír.hu-n megjelent elemzésben.
A két szakember szerint jogilag nehezen értelmezhető a jelentés szövege, mivel több ponton még csak nem is törekszik a szakszerűségre. „Ez pedig arra utal, hogy valójában nem jogi, hanem politikai céllal készült dokumentummal van dolgunk. Ha pedig politikai dokumentum, akkor elsősorban nem a szakszerűsége, hanem a céljai a meghatározóak, miközben a ténybeli megalapozottság ilyenkor sem mellőzhető.”
A Tavares-jelentés politikai célja az államok szuverenitásának és a népek önrendelkezésének felszámolása – mondta Eva Maria Barki Bécsben élő jogász június 8-án az MTI-nek. A jelentést Orbán Viktor miniszterelnök is élesen bírálta július 4-én napirend előtti felszólalásában.
Orbán Viktor a bürokraták birodalmának nevezte az Európai Uniót a L’Express című francia politikai hetilap szerdán megjelent számában.
