Eva Maria Barki a jelentés körül a magyar sajtóban zajló vitához hozzászólva rámutatott, hogy az osztrák alaptörvény a magyarral ellentétben nem tartalmazza az emberi jogok katalógusszerű felsorolását.
Az MTI kérdésére kifejtette: noha az Emberi Jogok Európai Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alkotmányjogi rangban van Ausztriában, magában az úgynevezett alkotmánytörvényben nem szerepel az emberi jogok tételes felsorolása. Az 1867-es államtörvénynek a tágabb értelemben vett alkotmány részét képező egyes rendelkezéseivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy azok csak az állampolgárokra vonatkoztatva ismerik el az alapvető jogokat. Ausztriát eddig nem bírálták emiatt – érvelt Eva Maria Barki.
Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és az Európai Tanács a múlt héten elfogadott jelentéssel túllépi hatáskörét, megsérti saját szerződéseit és egyben az ENSZ alapokmányában a népek önrendelkezéséről és az államok szuverén egyenlőségéről lefektetett elveket. „Minden állam alkotmánya belügy. Kifogás egy alkotmány ellen csak abban az esetben lenne igazolt, ha a demokrácia alapvető normáit sértik meg” – fogalmazott. Úgy vélekedett, a Tavares-jelentés politikai célja „az államok szuverenitásának és a népek önrendelkezésének felszámolása”.
Petr Necas távozó cseh miniszterelnök kijelentette: mély csalódást érez, és nagyon csodálkozik azon, ahogy az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szemben eljárt. A cseh kormányfő, aki hétfőn nyilatkozatban reagált a Magyarországot bíráló Tavares-jelentés elfogadására, leszögezte: nincs kétsége afelől, hogy Magyarország demokratikus állam, ugyanakkor kétségesnek tartja, hogy legitim-e az EP határozata.
„Elfogadhatatlan, hogy bármiféle parlament egyszerű többséggel politikai döntést hozzon arról, hogy egy államban betartják-e vagy sem az alapjogokat. Elsősorban azért, mert egy ilyen döntés semmi esetben sem lehet politikai” – jegyezte meg Necas.
Az EP eljárása – vélekedett Necas – azt a látszatot kelti, mintha az Európai Unió (EU) ezen testületének az volna a célja, hogy helyettesítse az EU-ban meglévő klasszikus hatalommegosztást valamiféle EP-felügyelettel. „És nemcsak az uniós ügyekben, hanem az egyes tagállamok ügyeiben is. Ilyen szempontból az érintett (Tavares) jelentés rendkívül veszélyes precedenst jelent” – állította a miniszterelnök, aki három év után a héten távozik tisztségéből kabinetfőnökének korrupciós botránya miatt.
Necas nyilatkozatával kiállt Budapest mellett, s azt hangoztatta, hogy nem az EP feladata arról dönteni, sérültek-e az alapjogok Magyarországon. Rámutatott: Csehországban sem a parlament, hanem az alkotmánybíróság feladata az alapjogok védelme az állam esetleges beavatkozása ellen. A cseh miniszterelnök szerint a Tavares-jelentés nem tartalmaz semmiféle konkrét példát az EU-ban érvényes alapjogok magyarországi megsértésére. Kuriózumnak minősítette az alkotmánybírósági jogkör gyengítésének bírálatát egy olyan helyzetben, amikor több EU-tagállamban ez a testület nem is létezik.
Dicsérték a magyar alaptörvényt és összehangolt baloldali választási támadásként értékelik a Magyarországot elmarasztaló Tavares-jelentést a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt képviselői. Úgy vélték, nem is lesz következménye az Európai Parlament által múlt héten elfogadott dokumentumnak – írta a Magyar Nemzet július 8-án.
Határozatot fogadott el július 5-én az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót. Ezt a véleményét hangoztatta egy nappal korábban Rogán Antal, valamint napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök is.
