A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, három kormánypárti képviselő, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által kezdeményezett határozati javaslatot 269 igen szavazattal és 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. „Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot” – olvasható az dokumentumban.
A Tavares-jelentés elfogadása figyelmeztető lövés, mely arról szól, lehet-e bármely európai intézménynek beleszólni egy uniós ország ügyeibe – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. Orbán Viktor európai baloldali akciónak tartja a jelentés európai parlamenti elfogadását.
Az Európai Parlamentben szerdán fogadták el a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést, melyről kedden vitáztak is az uniós képviselők.
„A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot – fogalmaz a határozat –, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.”
A Fidesz szerint a magyar Országgyűlés méltó választ adott az Európai Parlamentnek a Tavares-jelentésre a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló, pénteken elfogadott határozattal. Rogán Antal frakcióvezető a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatón elmondta, az Országgyűlés megvédte Magyarország szuverenitását és a nagyvállalati érdekekkel szemben a rezsicsökkentést is, amikor 269 igen és 6 nem szavazattal elfogadta a határozatot.
A kormánypárti politikus azt mondta, csodálkozik az MSZP-s képviselőkön, mivel „nem éreztek elég bátorságot magukban ahhoz, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban”, és a magyar választók előtt világossá tegyék a véleményüket. Hozzátette: a szocialisták nem voltak bent a döntéskor az ülésteremben, csak a szavazás befejezése után mentek vissza. Az EP-ben a magyar szocialista képviselők is megszavazták a Tavares-jelentést – tette hozzá. Kifejtette: az Európai Parlament azzal, hogy olyan döntést hozott Magyarországról, amihez nem volt joga, megsértette az ország szuverenitását. „Ezt egyetlenegy európai uniós tagállam sem engedheti meg, ezért a magyar Országgyűlésnek válaszolnia kellett” – fogalmazott.
A Fidesz-többség által megszavazott magyar országgyűlési határozat sértés az Európai Parlamenttel (EP) szemben – hangsúlyozta Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának osztrák elnöke. Az Országgyűlés pénteken olyan határozatot fogadott el, amely a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót. Hannes Swoboda szerint a magyar parlamenti határozat ismét azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „nem érti az Európai Unió értékeit, illetve intézményeinek szerepét”.
Módosította a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeket. Az Országgyűlés erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött pénteken. A jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, mert az alaptörvénnyel ellentétesen adott rendeletalkotási jogot az NMHH elnökhelyettesének. A kormány figyelembe vette az államfő aggályait, és a médiahatóság elnökével szembeni követelmények módosítását kezdeményezte. Így jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma helyett felsőfokú végzettséget írnak elő a tisztség betöltéséhez.
Pontosították azt is, mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. Az NMHH-nak és a Médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke.
Újból elfogadta a parlament az egyházügyi törvény módosítását, amelyre azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt. A Ház június 26-án szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal korábban az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.
Szeptembertől újra frakciót alakíthatnak az LMP parlamenti képviselői, miután az Országgyűlés pénteken elfogadta a házszabály módosítását. Eszerint a jelenlegi tizenkét tizenkét képviselő helyett már három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerző – képviselő is alakíthat frakciót. Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybíróság áprilisi határozatára hivatkozott: az olyan párthoz tartozó képviselőket, amely átlépte az ötszázalékos parlamenti küszöböt, mindenképp megilleti a frakcióalakítás joga. Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 tagú képviselőcsoportból nyolcan kiléptek.
Hét fővárosi országgyűlési egyéni választókerület beosztásán változtatott a parlament pénteken. A választójogi törvény módosítását 254 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés a fideszes Vas Imre javaslatára. A döntéshez először – csütörtökön – július 15-ére kellett módosítani azt az időpontot, amikortól már nem lehet megváltoztatni a választókerületi határokat, ez ugyanis a hatályos törvényben június 30-a volt.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása. Ennek megfelelően kisebb pontosításokat hajtottak végre a választókerületek határait képező közterületek felsorolásán.
