Ebből nem kérnek többé a magyarok

Határozatot fogadott el pénteken az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására ad választ.

A Fidesz-többség által megszavazott magyar országgyűlési határozat sértés az Európai Parlamenttel (EP) szemben – hangsúlyozta Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának osztrák elnöke. Az Országgyűlés pénteken olyan határozatot fogadott el, amely a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót. Hannes Swoboda szerint a magyar parlamenti határozat ismét azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „nem érti az Európai Unió értékeit, illetve intézményeinek szerepét”.

Módosította a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökével szemben támasztott követelményeket. Az Országgyűlés erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag újbóli elfogadásával döntött pénteken. A jogszabályt múlt szerdán fogadta el először a Ház, Áder János köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, mert az alaptörvénnyel ellentétesen adott rendeletalkotási jogot az NMHH elnökhelyettesének. A kormány figyelembe vette az államfő aggályait, és a médiahatóság elnökével szembeni követelmények módosítását kezdeményezte. Így jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi diploma helyett felsőfokú végzettséget írnak elő a tisztség betöltéséhez.

Pontosították azt is, mi számít a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak. Az NMHH-nak és a Médiatanácsnak Szalai Annamária április 12-én bekövetkezett halála óta nincs elnöke.

Újból elfogadta a parlament az egyházügyi törvény módosítását, amelyre azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt. A Ház június 26-án szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal korábban az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

Szeptembertől újra frakciót alakíthatnak az LMP parlamenti képviselői, miután az Országgyűlés pénteken elfogadta a házszabály módosítását. Eszerint a jelenlegi tizenkét tizenkét képviselő helyett már három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerző – képviselő is alakíthat frakciót. Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybíróság áprilisi határozatára hivatkozott: az olyan párthoz tartozó képviselőket, amely átlépte az ötszázalékos parlamenti küszöböt, mindenképp megilleti a frakcióalakítás joga. Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 tagú képviselőcsoportból nyolcan kiléptek.

Hét fővárosi országgyűlési egyéni választókerület beosztásán változtatott a parlament pénteken. A választójogi törvény módosítását 254 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés a fideszes Vas Imre javaslatára. A döntéshez először – csütörtökön – július 15-ére kellett módosítani azt az időpontot, amikortól már nem lehet megváltoztatni a választókerületi határokat, ez ugyanis a hatályos törvényben június 30-a volt.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy technikai okokból, a települési jegyzőkkel folytatott konzultáció után szükséges néhány, elsősorban budai választókörzet határának módosítása. Ennek megfelelően kisebb pontosításokat hajtottak végre a választókerületek határait képező közterületek felsorolásán.