Az EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett fogadta el az úgynevezett Tavares-jelentést, amelynek fő megállapítása az, hogy a magyarországi változások rendszerszintűek, azok trendje és tartalma pedig összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatát eredményezi”.
Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
A dokumentum szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények. A határozat elismeri, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek „kiterjedt alkalmazása” továbbra is „aláássa a demokrácia elveit és a jogállamiságot”. A dokumentum szerint a családjogi, szociális és költségvetési kérdéseknek ki kellene kerülniük a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.
Az irat – bár elismeri, hogy a demokratikus államberendezkedésnek nem elengedhetetlen feltétele az alkotmánybíróság – azt javasolja, hogy a magyar testület kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja,hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Ab azóta hozott már olyan ítéletet, amelyben saját korábbi döntésére hivatkozik.
Az állásfoglalás szerint a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.
A dokumentumba még a júniusi bizottsági szakaszban egy olyan bekezdés is bekerült, amely a korábbiaknál hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.
Az Európai Parlament „újra megerősíti”, hogy „rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagállamok közötti egyenlőség elvének, és a tagállamokkal szembeni bánásmód tekintetében elutasítja a kettős mércék alkalmazását (...), hasonló helyzeteket, jogi kereteket és rendelkezéseket ugyanolyan módon kell kezelni"” – áll a dokumentumban.
Az Európai Bizottság számára 16, a magyar kormány és a törvényhozás számára az alaptörvény tekintetében 5, a fékek és ellensúlyok terén 4, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban szintén 4, a választási reform kapcsán 2, a sajtószabadságra vonatkozólag 7, az alapvető jogok tekintetében 4, a vallásszabadság tekintetében pedig további 1, vagyis összesen 27 ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlások teljesítését az Európai Bizottság, a tagállamok képviselőit tömörítő miniszteri tanács képviselője, valamint a parlamenti jelentéstevő és az úgynevezett árnyékelőadók – akik a többi párt részéről vettek részt a jelentés készítésében – közösen ellenőriznék. A határozat felkéri az EP házbizottságát, hogy ha úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak az ajánlásokra adott válaszai nem állnak összhangban a kettes cikk alapértékeivel, akkor fontolja meg, hogy indokolt-e elindítani Magyarországgal szemben az uniós szerződés hetes cikkének – szankciókat még nem tartalmazó – első bekezdésében leírt vizsgálatot. Ez annyit jelentene, hogy egy többlépcsős folyamatot követően az EP és a tagállamok legalább 80 százalékának támogatásával a tanács megállapítja, hogy az adott országban fennáll a kockázata annak, hogy sérülhetnek az uniós alapértékek.
Egyik kulcspontjával a jelentés minden uniós intézményt felszólít, hogy dolgozzanak ki egy olyan mechanizmust, amely megoldaná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, amely szerint az EU a tagjelölt országoktól rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a közös értékek és normák tiszteletben tartását, csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. Ennek célja az lenne, hogy ellenőrizni és biztosítani lehessen, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és értékeket.
Veszélyes útra lép az Európai Parlament, ha elfogadja a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést – közölte a keddi EP-vitát követően Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a Magyarországot felügyelő bizottság létrehozása a legrosszabb időkre emlékeztet, miközben fellebbezésre egyáltalán nincs lehetőség. A kormányfő leszögezte: ezzel a lépéssel az EP egy világos kritériumokat nem tartalmazó, alapszerződés-ellenes eljárást indít meg.
A Tavares-jelentésről a kormány kedden memorandumot tett közzé. Ebben többek között az olvasható: a jelentés „visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyarországgal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz”, ezért a jelentést a magyar kormány visszautasítja. A magyar kormány a memorandumban kifejezte meggyőződését, hogy a magyar–EP-viszonynak a jövőben is a szerződések által meghatározott keretek közt kell maradnia, az elfogadott eljárásokat kell követnie, és teljes mértékben meg kell egyeznie az EU valamennyi tagországával kapcsolatban követett gyakorlattal.
A Tavares-jelentés mellett az Európai Parlament szocialista, liberális és zöld politikusai érveltek a keddi vitában. Az európai szocialisták frakciójához tartozó MSZP-s politikusok – Göncz Kinga és Tabajdi Csaba –, valamint az európai konzervatívok és reformerek frakciójához tartozó Bokros Lajos – aki még az MDF színeiben jutott be a parlamentbe – szólalt fel és érvelt a Tavares-jelentés mellett.
Bokros Lajos a vitában kérte, hogy szavazzák meg a Tavares-jelentést, mert szerinte az jól összefoglalja a visszásságokat. Bokros egyébként még azt is állította, hogy a jobboldalt képviseli, és így a konzervatív politikai alkotmányosság híve.
Tabajdi Csaba hozzászólásában azt mondta: nincs kivel szemben megvédeni a kormányt, a demokráciát a jelenlegi kormánytól kell megvédeni. Az Európai Unió nem kívánja büntetni a magyar népet, elég büntetés nekik az Orbán-kormány politikája. Göncz Kinga pedig azzal támadta a miniszterelnököt, hogy „a magyar embereket ma nem ön védi, hanem öntől kell megvédeni”.
Orbán Viktor az Európai Parlamentben lezajlott vitát követő sajtótájékoztatóján a hazai ellenzék viselkedése kapcsán úgy vélekedett: megérti az ellenzék nehéz helyzetét egy ilyen vitában. „Egy rendes ember a kormány ellenzéke, sosem a hazájáé.” Lehet, hogy egy baloldali magyar képviselő egyetért a Tavares-jelentéssel, de kérdéses, hogy helyes-e egy olyan helyen, ahol nyilvánvalóan Magyarországot támadják, beállni ebbe a sorba. A miniszterelnök azt mondta: látta, hogy ez egy nehéz helyzet volt a számukra, nem is sikerült megoldaniuk. Hozzátette: nemcsak az a baj, hogy helyes-e ez a viselkedés, hanem az is, hogy milyen vircsaft képét mutattuk. „Megtámadják a hazánkat, eljön a miniszterelnök, hogy megvédjük a hazánkat, és összeveszünk. Milyen viselkedés ez?” – tette fel a kérdést.
A „koppenhágai bizottság”: Rui Tavares javasolta, hogy kezdődjön háromoldalú párbeszéd az Európai Bizottság, az EP és a tanács között arról, hogyan ellenőrizzék az uniós ajánlások teljesülését, és jöjjön létre egy úgynevezett „koppenhágai bizottság”, amely az alapjogok érvényesülését vizsgálná a tagállamokban.
Mint ismert, Tavares tervezete egyértelműen utal az uniós szerződés 7. cikkének első pontjában leírt eljárásra, amely nem jelent szankciókat, de ez alapján az uniós intézmények a tagállamok nyolcvan százalékának támogatásával és az EP beleegyezésével vizsgálatot indíthatnak, hogy fennáll-e egy adott tagállamban annak kockázata, hogy sérülnek az uniós szerződésben lefektetett alapvető értékek.
A Tavares által írt eredeti dokumentum világosan arra kéri az EP házbizottságát, hogy indítsa el Magyarország ellen az eljárást, ha a magyar kormány nem az uniós szerződés kettes cikkében lefektetett értékekkel összhangban teljesíti a határozati javaslatban megfogalmazott ajánlásokat. A június 19-én elfogadott változat ennek megfontolását kéri a testülettől, ha úgy tűnik, hogy a magyar válaszok nem állnak összhangban az európai alapértékekkel.
Változatlan maradt azonban az a pont, amely azt mondja ki, hogy a magyarországi változások trendje összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatához vezet”.
