Orbán Viktor a 180 percben hangsúlyozta: úgy fest, a Tavares-jelentés nem Magyarországról, hanem Európáról szól, arról, lehet-e bármely európai intézménynek beleszólni egy uniós ország ügyeibe. A vizsgálatot lezáró jelentésben ugyanis olyan megállapítások vannak, amelyek sértik a tagországok garantált szuverenitását.
„Ez egy baloldali akció, amelynek előzménye az a kudarc, amelyet az MSZP szenvedett el és amely az európai baloldal kudarca.” A miniszterelnök azt mondta, nem tudják lenyelni a békát, hogy a magyar választók 2010-ben kétharmaddal leszavazták a baloldali kormányt. A másik ok szerinte, hogy a baloldal összefonódik a pénztőkével, a jelentés mögött pedig olyan cégek állnak, amelyek érdekeit sérti a magyarországi rezsicsökkentés. Orbán kiemelte: Magyarország tovább csökkenti a családok megélhetési költségeit, a kormány arra a kétmillió emberre hallgat, akik aláírták a rezsicsökkentés melletti petíciót.
Az Európai Parlament szerdán fogadta el az alapvető jogok magyarországi helyzetét bíráló dokumentumot, a magyar parlament várhatóan pénteken szavaz arról a határozati javaslatról, amellyel válaszol a Tavares-jelentésre.
Rui Tavares egy olyan testület felállítását javasolta a magyarországi alkotmányosság vizsgálatára, mely orvosolná az úgynevezett koppenhágai dilemmát, és adott esetben szankciókat is életbe léptethetne hazánkkal és más uniós tagállamokkal szemben. A döntés következményeiről egy nemzetközi jogászt faggattunk.
Orbán Viktor szerint az unió a Tavares-jelentéssel átlépett egy határt, ami elfogadhatatlan. Vona Gábor kutyakomédiáról beszélt, és kilépne az unióból, míg Mesterházy Burkina Fasót citálta a parlament elé csütörtökön.
Orbán szerint az EP nagyon súlyos hibát vétett, amikor megsértette az alapszerződést, de „ez egy figyelmeztető lövés, ezt mindenki észre fogja venni az EU intézményein belül, és pillanatok alatt be fogja látni, hogy ha bármely intézmény – például az EP – így viselkedik, akkor nem erősíti, hanem gyengíti az EU belső kohézióját, összetartó erejét, és ennek megálljt fognak parancsolni” – mondta a miniszterelnök, aki ezért biztos abban, hogy ez „az első és egyben utolsó eset volt”.
A Tavares-jelentés konkrétumaira kitérve kijelentette: ideológiai alapon azért bírálják a magyar alkotmányt, mert az nem egy liberális alaptörvény. „A magyar alaptörvény egy, a józan ész alapján született stabil alkotmány, amelyet ideológiai alapon, liberális oldalról bírálnak, azaz nem a magyar kormányt, hanem Magyarországot támadják” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a második Orbán-kabinet idején kevesebb a bizalmatlanságot feltételező kétharmados, sarkalatos törvény.
A kormányfő európai közjogi szamárságnak titulálta, hogy az ország állapotát az alkotmánybíróság státusa alapján bírálják, hiszen számos uniós országban gyengébb a testület hatásköre, sőt olyan is van, ahol nem létezik ilyen intézmény. „Ma az európai emberek nagyon súlyos válságban élnek, az EU-nak az volna a dolga, hogy segítsen a kormányoknak kivezetni népeiket ebből a válságból. Ehhez képest beleavatkoznak más ország, egyebek közt Magyarország ügyeibe, amely egyébként éppen jó ösvényen halad, és kifelé tart a válságból” – hangsúlyozta Orbán.
A miniszterelnök szerint a szovjet birodalom fennállása óta egyetlen hatalom sem próbálta korlátozni Magyarországot, amelynek éppen ezért ki kell állnia a függetlensége mellett. „Ha azt akarjuk, hogy a gyerekeink szemébe nézhessünk, nem is tehetünk mást, még akkor sem, ha a bankadó és a rezsicsökkentés miatt folyamatosan támadásokra kell számítani.”
A devizahitelekről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: az alapkérdés az, hibás termék volt-e ez a konstrukció, és ha igen, hogyan válhatott általánossá. „Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF – amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne – tehetetlennek látszik” – jelentette ki Orbán.
A miniszterelnök az interjúban említette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezető Szász Károly Kúriának írt közelmúltbeli, devizahitelekkel kapcsolatos levelét is. Úgy fogalmazott: a levél nem az emberek oldalára állt, és ő nagyon szégyellte magát, amikor olvasta, dacára annak, hogy a kormánynak nem volt hozzá semmi köze.
A Kúria pénteki döntése szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés egy plusz-mínusz fél százalék lehet. A bíróság egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta, amelyben a felperes a hitelszerződés semmisségének kimondását kérte. Korábban a bírói tanácsok első fokon elutasították, másodfokon helyt adtak a keresetnek. A Kúria most ezt a döntést helyezte hatályon kívül.
Orbán arról is beszélt: a tanárok béremelésén túl a kormány jelenleg nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra dolgozóinak fizetésemelésére. A pedagógusbérek növelésével kapcsolatban azt mondta: alapvető fontosságú, hogy a tanárok mennyit keresnek, ezért is döntött úgy a kabinet, hogy az egészségügyi dolgozóké után szeptembertől a pedagógusok bérét emeli, bevezetve az életpályamodellt.
A többi béremelést kacsának nevezte. „Természetesen a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy kinek, mikor, milyen béremelést tudna még adni, de semmilyen kötelezettséget nem tudunk és nem tudok vállalni most a pedagógus-életpálya bevezetésén túl, felelősséggel ezt nem tehetem meg” – mondta a miniszterelnök.
A rádióinterjúban szóba került a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény is, amelyet szerdán Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. Ezzel kapcsolatban a kormányfő közölte: a kabinet megfontolta az államfő észrevételeit, és változik is a javaslat. Az indítványt várhatóan pénteken fogadja el újból az Országgyűlés.
