A jelenleg követett irányvonal az Európai Uniót egy „birodalom” és nem a „nemzetek szövetsége” felé közelíti, és ez sem a magyarok, sem az európai civilizáció érdekét nem szolgálja – a kormányfő úgy érzékeli, az európai elit továbbra is azt gondolja, hogy az Európai Egyesült Államok felé kell fejlődni. Orbán Viktor az interjú szerint azon kisebbségben lévő európai vezetők közé sorolja magát, akik úgy gondolják, hogy az unió alapját a nemzetek jelentik. Úgy látja, a többség a nemzeti víziót egyre kevésbé érzi legitimnek.
Az EU jelenleg „a bürokraták birodalma, fővárosa Brüsszel”, ahol az állam- és kormányfők érveléseit nem veszik figyelembe – jelentette ki a miniszterelnök. A birodalmi működésre utaló eljárások közül Orbán példaként említette a tagállamoknak tett „ajánlásokat” az energiaárak újabb emelésére, azért, hogy a piac liberálisabb, a konkurencia pedig szabadabb legyen. A miniszterelnök szerint ez elfogadhatatlan.
Elmondta, hogy a kormány árszabályozó rendszert vezetett be annak érdekében, hogy csökkentse a fogyasztók költségeit, de „most ennek az intézkedésnek az elhalasztását és azt követelik, hogy emeljük az árakat”. Ugyanilyen módon az adórendszer megváltoztatását, az igazságszolgáltatás szervezetének megváltoztatását is szeretnék, amiből hiányozna az átláthatóság – tette hozzá.
„Lépésről lépésre, a véleményünk megkérdezés nélkül módosítják a szerződést, amely minket eddig az Európai Unióhoz kötött” – hangsúlyozta Orbán. Hozzátette: „ezt meg kell állítani. Határozzuk meg közösen, hogy mi köt össze, mi egyesít.” Ugyanakkor hangsúlyozta: „nem az európai szerződéseket kérdőjelezi meg”, amelyeket „Magyarország aláírt, és elkötelezte magát tiszteletben tartásuk mellett”. Szerinte viszont az azokat követő folyamatokat vita tárgyává kellene tenni.
A kormányfő mindettől függetlenül „nagyon pozitívnak” értékeli Magyarország uniós csatlakozásának mérlegét. Elismerte, hogy az ország jelenleg „nehéz helyzeten” megy keresztül, de az eddig megtett út „összességében nagy siker”. „Voltak tévedéseink, de azok nem Európának tudhatók be. Azokért a magyar kormányok a felelősek” – jelentette ki.
Hibának nevezte 2002 után a németországi és franciaországi költségvetési túlköltekezést követni, mert az vezetett ahhoz, hogy 2008-ban elsőként Magyarországon fenyegetett az összeomlás veszélye. Másik hiba szerinte az ipari termelés elhanyagolása és a szolgáltatóipar felé fordulás volt. A harmadik hibát így fogalmazta meg: „nem mértük fel a strukturális terhek súlyát”, amely kommunista örökség. Példaként említette a túl sok nyugdíjast, akik közül egyesek még csak a negyvenes éveikben járnak.
A kormányt ért európai bírálatokról Orbán Viktor azt mondta: „senki nem tud olyan valós tényt sem említeni, amely a demokrácia elveivel ellentétes Magyarországon”. Szerinte az Európai Parlamentben a liberálisok egy része árulónak tekinti, s ők haragszanak rá a legjobban, amiért csatlakozott a néppárti frakcióhoz. „A magyar szocialisták pedig azért keresnek támogatást az Európai Parlament szocialista frakciójában, mert a hazai választási színtéren nem tudnak beérni.” Úgy fogalmazott: „ez a két erő satuba fogott”.
Orbán szerint megoszlanak a vélemények arról, hogy a politikája innovatív vagy pedig unortodox. „Tény, hogy be lehet engem sorolni jobbra, miközben balra is cselekszem.” Példaként említette, hogy miközben megadóztatta a bankokat és a nagy multinacionális vállalatokat, a keresztény értékeket védi az intézményrendszerben. „Ami népszerű Magyarországon, azt nem értik meg Brüsszelben” – tette hozzá. A miniszterelnök visszautasította, hogy populista lenne. Szerinte a populista beszédmód lényege, hogy annak semmi köze a valósághoz, márpedig ő csökkentette az állami terheket, a deficitet és a munkanélküliséget, a külkereskedelmi mérleg és gazdasági növekedés pedig javult, s az egy főre jutó jövedelem is érzékelhetően nő.
A Tavares-jelentés politikai célja az államok szuverenitásának és a népek önrendelkezésének felszámolása – mondta Eva Maria Barki Bécsben élő jogász június 8-án az MTI-nek. A jelentést Orbán Viktor is élesen bírálta július 4-én napirend előtti felszólalásában.
