Hibának nevezte 2002 után a németországi és franciaországi költségvetési túlköltekezést követni, mert az vezetett ahhoz, hogy 2008-ban elsőként Magyarországon fenyegetett az összeomlás veszélye. Másik hiba szerinte az ipari termelés elhanyagolása és a szolgáltatóipar felé fordulás volt. A harmadik hibát így fogalmazta meg: „nem mértük fel a strukturális terhek súlyát”, amely kommunista örökség. Példaként említette a túl sok nyugdíjast, akik közül egyesek még csak a negyvenes éveikben járnak.
A kormányt ért európai bírálatokról Orbán Viktor azt mondta: „senki nem tud olyan valós tényt sem említeni, amely a demokrácia elveivel ellentétes Magyarországon”. Szerinte az Európai Parlamentben a liberálisok egy része árulónak tekinti, s ők haragszanak rá a legjobban, amiért csatlakozott a néppárti frakcióhoz. „A magyar szocialisták pedig azért keresnek támogatást az Európai Parlament szocialista frakciójában, mert a hazai választási színtéren nem tudnak beérni.” Úgy fogalmazott: „ez a két erő satuba fogott”.
Orbán szerint megoszlanak a vélemények arról, hogy a politikája innovatív vagy pedig unortodox. „Tény, hogy be lehet engem sorolni jobbra, miközben balra is cselekszem.” Példaként említette, hogy miközben megadóztatta a bankokat és a nagy multinacionális vállalatokat, a keresztény értékeket védi az intézményrendszerben. „Ami népszerű Magyarországon, azt nem értik meg Brüsszelben” – tette hozzá. A miniszterelnök visszautasította, hogy populista lenne. Szerinte a populista beszédmód lényege, hogy annak semmi köze a valósághoz, márpedig ő csökkentette az állami terheket, a deficitet és a munkanélküliséget, a külkereskedelmi mérleg és gazdasági növekedés pedig javult, s az egy főre jutó jövedelem is érzékelhetően nő.
A Tavares-jelentés politikai célja az államok szuverenitásának és a népek önrendelkezésének felszámolása – mondta Eva Maria Barki Bécsben élő jogász június 8-án az MTI-nek. A jelentést Orbán Viktor is élesen bírálta július 4-én napirend előtti felszólalásában.
