Egy tágas telken álló téglatemplom kertjébe gördült be velünk a fekete Chevrolet kisbusz. Kiszálltunk, a hőségben rögtön be is menekült kis csapatunk a templom mögötti parókiára. A neves építész által emelt épület ad otthont a moszkvai katolikusok legnagyobb, mintegy öt-hat ezer fős csoportjának, ide voltunk hivatalosak fél órára az érsek atyához.
Azt tudni kell, hogy Oroszország lakosságának ma alig fél százaléka katolikus, körülbelül 700 ezer ember, és nem is egységes tömbökben gyakorolja vallását – miért is lenne így, amikor a szentmisék jelentős része most is magánházakban zajlik. A helyi kicsiny katolikus közösségek helyzete az 1054-es egyházszakadás óta nagyon lassan vagy egyáltalán nem képes tehát javulni. A pravoszláv egyház az idők során „importtermékként” tekintett a katolikus jelenlétre – a gyűlölet fellángolásának okkal volt tetőpontja Bizánc 1204-es katolikus kifosztása, s ezt nehezen is felejtik –, a kommunizmus pedig gyakorlatilag teljesen elsöpörte a nyugati hitűeket. Mióta elvileg szabadon gyakorolhatják vallásukat, sokat szelídült a helyzet, manapság már alig hallani nagyobb katolikus ünnepség idején pravoszláv tüntetésről, holott ez korábban szokásos volt.
Szervezetileg a dolog így áll: a természetesen a római pápa alá tartozó közösség négy püspökség alá tagozódik – ebből a moszkvai az érsekség –, a bő félmillió hívő négyszáz plébánián gyakorolhatja vallását. Széles körben elterjedt az ortodoxok között, hogy térítés útján furakodtak be az országba a katolikusok, ám akik ezt állítják, nem tudják, két püspökség korábban fennállt már az országban.
A csinos templomot jelenleg szalézi nővérek tartják rendben. Érkezésünkkor Arek testvér fogadott minket a Szeplőtelen Fogantatás-plébánián, érseki székhelyen. (Ezen kívül egy katolikus templom van még Moszkvában.) A templomot 2002-re hozták olyan állapotba, hogy végre misézni is lehetett benne, ma pedig már a soknyelvűség (lengyel, örmény, koreai, olasz stb.) hozza a híveket; az egyházközségbe jórészt diplomáciai testületek tagjai járnak, de van most már egy sereg fiatal család is, húsvétonként több mint húst felnőttet meg tudnak keresztelni, ami igen nagy számnak számít. Arek beszámolója szerint a legnagyobb „buli” akkor van a templomban, amikor spanyol ajkú dél-amerikaiak töltik meg az épületet, mert igen különleges zenéjük van.