A bíróság a vonat adatrögzítő berendezéseinek, azaz fekete dobozainak vizsgálata alapján közölte ezeket a részleteket. A közlemény szerint a július 24-én Santiago de Compostela mellett kisiklott szerelvény a baleset pillanatában 153 kilométer/óra sebességgel haladt, de a tragédia helyszínét megelőző kilométereken még 192 kilométer/óra volt a sebessége.
Néhány perccel a vonat kisiklása előtt a mozdonyvezető hívást kapott szolgálati telefonján, hogy közöljék vele, milyen úton kell El Ferrolba, a célállomásra érkeznie. „A beszélgetés tartalmából és a háttérzajból arra lehet következtetni, hogy a mozdonyvezető térképet, vagy valamilyen hasonló, papírból készült tárgyat nézegethetett” – közölte még a bíróság.
A mozdonyvezető, az 52 éves Francisco José Garzón Amo ellen vasárnap emeltek vádat „óvatlanságból elkövetett 79 rendbeli emberölés” miatt. A kihallgatás után feltételesen szabadlábra helyezték a mozdonyvezetőt, miután a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn a menekülés veszélye. A meghallgatás alatt a mozdonyvezető, aki hosszú vasutas tapasztalattal rendelkezik, és hatvanszor már megtette ezt az utat, elismerte, hogy a baleset pillanatában figyelmetlen volt, és nem fékezett időben, de nem tudta megmagyarázni, hogy miért.
Az eddigi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a Madridból érkező szerelvény mindössze négy kilométerre a Santiago de Compostela-i pályaudvartól túl későn fékezett egy éles kanyarban.
Az ügyben nyomozók a fékrendszer esetleges elégtelenségét is vizsgálják, és dolgoznak a mozdony fekete dobozainak kiértékelésén is. A mozdonyvezetők szakszervezete ugyanakkor védelmébe vette a vezetőt, hangoztatva, hogy a sebességet szabályozó biztonsági rendszer volt a hibás.
Július 26-ára sikerült helyreállítani a vasúti közlekedést a Santiago de Compostela melletti egyik vonalon, amelyen a szerdai szerencsétlenség óta szünetelt a forgalom.
