Az USA félelmében mindenkit megfigyelt

Az Egyesült Államok számos uniós tagország ügyeit figyelte meg titkosszolgálati eszközökkel. Az NSA-nak egy „spiontáblázata” is volt.

Nemcsak partnerként tekint az Egyesült Államok kormányzata az Európai Unióra (EU) és számos uniós tagországra, hanem olyan szereplőként is, amelynek belső ügyeit érdemes titkosszolgálati eszközökkel kifürkészni – írta a Der Spiegel. A német hetilap vasárnapi számában az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok alapján egyebek között rávilágított, hogy az ügynökség élénken érdeklődik az EU külpolitikai céljai iránt.

A lap szerint az Egyesült Államok csupán négy országban bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Ezek Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Washington további nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Azt pedig, hogy a nemzetközi politika egyes szereplői mennyire „érdekesek” a szolgálatok számára, egy úgynevezett titkosszolgálati fontossági lista foglalja össze.

A Der Spiegel szerint az NSA egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó anyagok között van egy ilyen dokumentum, titkos minősítéssel, 2013. áprilisi keltezéssel. A listán egy ötfokozatú skála alapján osztották be a nemzetközi közösség vizsgált szereplőit, illetve azt, hogy pontosan mi érdekli a szolgálatokat. A skálán az 1 azt jelenti, hogy a legfontosabb, az 5 pedig azt, hogy a legkevésbé fontos.

A német hírmagazinban spiontáblázatnak nevezett listán az 1-es minősítésű országok közé tartozik Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Afganisztán, míg a legkevésbé fontos államok közé sorolták az európai országok zömét – például Csehországot, Dániát és Horvátországot –, valamint mások mellett ázsiai országokat, például Laoszt, Kambodzsát és Nepált. A cikk nem tért ki Magyarország „besorolására”.

Németország és az Európai Unió a 3-as kategóriába került, csakúgy mint Franciaország és Japán, míg például Olaszország és Spanyolország alacsonyabb besorolást nyert – írta a Der Spiegel. Németországgal kapcsolatban kilenc területet soroltak fel. Hármas besorolást kapott a kormány külpolitikája, a gazdasági stabilitás és a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyek elnevezéssel összefoglalt kérdéskör, 4-est egyebek között a hadiipari export és az új technológiák, 5-öst pedig például az Egyesült Államokat megcélzó hírszerzési tevékenység.

Az EU-ról hat területen gyűjtenek információkat a spiontáblázat szerint. Hármast kapott a külpolitikai célok, a nemzetközi kereskedelem és a gazdasági stabilitás kérdésköre, 5-öst pedig az új technológiák, az energiabiztonság és az élelmiszer-ellátás.

A Der Spiegel új beszámolója megerősíti és kiegészíti a hírmagazinnak a Snowden-féle iratokból származó korábbi értesüléseit, amelyek szerint az NSA lehallgatja az EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáit, és tevékenysége nemzetközi összevetésben kiemelkedően nagy mértékben érinti Németországot. A német kormány júniusban, a Snowden-ügy kirobbanásakor kérdéseket intézett a washingtoni vezetéshez az NSA németországi tevékenységével kapcsolatban. A válaszok még nem érkeztek meg.

Az NSA-tól kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikai szolgálat nemcsak németországi vonatkozású adatokat rögzít havonta százmilliós nagyságrendben, hanem szorosan együtt is működik a német társszolgálatokkal.

Július végén ezrek tüntettek az amerikai titkosszolgálatoknak az internet használóit érintő széles körű megfigyelése ellen Németország-szerte. Negyven német író pedig nyílt levélben fordult Angela Merkelhez, arra kérve a kancellárt, hogy tárja a közvélemény elé az amerikai hírszerzésnek a német lakosságot érintő lehallgatási és adatgyűjtő tevékenységét. Németországban a náci Gestapo és a kommunista Stasi emléke miatt is rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában.

Különösen az után, hogy kiderült: nemzetközi összevetésben a Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és nagyon szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között. A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól.