Serif Sauki közlése szerint Hadzim el-Beblavi miniszterelnök a nem kormányzati szervezetek működésének engedélyezéséért felelős szociálisügyi miniszternek tett javaslatot az iszlamista szervezet jogi úton történő feloszlatására. „A kérdés tanulmányozás alatt van” – tette hozzá a szóvivő. Az 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség működését először 1954-ben tiltották be, az akkori kormányzat fel is oszlatta a szervezetet. Hoszni Mubarak elnöksége (1981–2011) alatt a testvériség illegalitásban működött, időnként azonban – a választásokon indított „független képviselőjelöltjei” révén – a parlamentbe is bejutott.
Mubarak két évvel ezelőtti bukása után saját pártot hozott létre Szabadság és Igazságosság néven, s a szabad választások eredményeként a legerősebb frakcióval rendelkezett az új kairói törvényhozásban. Értelemszerűen az iszlamisták pártja kapott megbízást az új kormány megalakítására is. A tárcák és a vezető állami tisztségek elosztásakor azonban – bírálók és megfigyelők szerint - nem a szakértelem, hanem a párttagkönyv volt az elsődleges szempont. Ennek köszönhetően pedig elmaradt a tömegek által várt gazdasági fellendülés. A Muzulmán Testvériség népszerűsége rohamosan csökkent, amit tavaly elnökké választott jelöltje, Mohammed Murszi sem volt képes ellensúlyozni. A tömeges elégedetlenség idén tavasszal nagyméretű utcai tüntetésekben öltött testet. Ezekre reagálva a hadsereg július 3-án megfosztotta hatalmától Murszit, és felfüggesztette az – iszlamisták által szövegezett – új alkotmányt.
Összecsaptak a rendőrök és a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet hívei a kairói Ramszesz téren a „harag napján”, az összetűzésekben többen meghaltak, és rengetegen megsebesültek. Péntek reggel a Muzulmán Testvériség több vezetőjét is letartóztatták számos razzia során az egyiptomi hatóságok, miután az iszlamista szervezet tüntetésekre buzdította híveinek millióit, meghirdetve a harag napját.
A magyar Külügyminisztérium csütörtökön – mikor a Muzulmán Testvériség hívei egy kormányépületet ostromoltak Kairóban – hangsúlyozta, hogy nem javasolja az utazást Egyiptomba. A tárca az egyelőre biztonságos és viszonylag nyugodt üdülőterületet leszámítva az utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriába sorolta Egyiptomot.
A nemzetközi sajtó részletesen foglalkozott a szerdai egyiptomi vérfürdővel, osztrák és francia lapok kiemelték az egyiptomi események iránt idáig „közömbös Nyugat felelősségét”, amiért korábban szemet hunytak a „hadsereg által végrehajtott puccs” felett. Az írások arra is emlékeztettek, hogy a nyugati kormányoknak meglehetősen kevés eszközük van az egyiptomi helyzet befolyásolására.
A tüntetéssorozat legújabb fejleménye, hogy bejutottak az egyiptomi erők abba a kairói belvárosi mecsetbe, ahová visszahúzódott a megdöntött elnököt, Mohamed Murszit támogató Muzulmán Testvériség iszlamista híveinek egy csoportja.
