Kormányépületet ostromolnak Kairóban

Iszlamisták százai megrohamoztak egy kormányépületet Kairóban csütörtökön az egyiptomi állami televízió jelentése szerint.

A kormányzati épület elleni támadástól eltekintve Kairó szokatlanul csöndes volt csütörtökön helyi beszámolók szerint, a forgalom a szokásosnak töredéke volt, sok bolt és iroda zárva maradt. A rendőrség a tüntetések ellehetetlenítése érdekében számos ellenőrzőpontot létesített a városban, éjszakára pedig kijárási tilalom van érvényben. A történtek miatt több nyugati cég, köztük a General Motors és az Electrolux is felfüggesztette a termelést Egyiptomban.

Az egyiptomi rendőrség szerdán kiürítette azt a két kairói teret, ahol iszlamista tüntetők tábort vertek, és hetek óta ülősztrájkot folytattak, tiltakozva Murszi elnök elmozdítása ellen. Az akció hírére országszerte véres összecsapások robbantak ki. Hádzim el-Beblávi miniszterelnök esti televíziós beszédében az mondta, a rendőrség a lehető legnagyobb visszafogottsággal cselekedett a tüntetők ellen. Kijelentette, a világ egyetlen állama sem tűrné el, hogy fővárosának két fontos terét másfél hónapon át tüntetők ezrei tartsák megszállva. A történtek nyomán benyújtotta lemondását Mohamed el-Baradei, a nemzetközileg elismert, Nobel-békedíjas egyiptomi alelnök. Lépését azzal indokolta, hogy „nem tud felelősséget vállalni olyan döntésekért, amelyekkel nem ért egyet”.

Adli Manszúr ideiglenes egyiptomi elnök hivatala helyi idő szerint szerda délután négy órától szükségállapotot hirdetett ki egy hónap időtartamra.

A hadsereg által felállított ideiglenes kormány figyelmeztetett, hogy a továbbiakban nem tűri sem az ülősztrájkokat, sem az erőszakos cselekményeket. Biztonsági források szerint az egyiptomi átmeneti kormányzat szerdán határozatlan időre lezárta a rafahi határátkelőt Gáza és Egyiptom között. A rendőri erőszakot számos nyugati és arab ország elítélte.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mielőbbi összehívását követelte csütörtökön az előző napi véres egyiptomi összecsapások miatt. „A Biztonsági Tanácsnak sürgősen össze kell ülnie, hogy megvitassa az egyiptomi eseményeket” – mondta Erdogan a török fővárosban, Ankarában a sajtó képviselői előtt. Szavai szerint a BT tagállamainak kötelességük hozzájárulni a soron kívüli tanácskozáshoz.

Nagy-Britannia és Franciaország is az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását kérte csütörtökön. Az ülést még helyi idő szerint csütörtök délután megtarthatják konzultáció formájában, zárt ajtók mögött – tették hozzá.

Guido Westerwelle német külügyér az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülésére tett javaslatot csütörtökön az egyiptomi helyzet miatt. Hasonló javaslatot tett Rómában Emma Bonino olasz külügyminiszter is a „drámai fejleményekre” hivatkozva.

Norvégia a szóhasználatban csütörtökön tovább lépett, mint ameddig a nyugati országok eljutottak az egyiptomi hatalomátvétel minősítésében. „Gyakorlatilag megvan egy katonai puccs minden jellegzetessége. Egy választott elnököt elmozdítottak, az alelnök lemondott, és most egy katona az erős ember A katonák azt állítják, hogy tervük van a polgári kormányzat gyors visszaállítására. Jól hangzó dolgokat mondanak, de mindeközben rossz irányba haladnak a dolgok a hatalomátvétel óta” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az NTB norvég sajtóügynökségnek, de a történteket ő sem minősítette nyíltan puccsnak, ahogyan azt Törökország tette.

Csütörtök este az unió külügyi főképviselőjének szóvivője közölte, hétfőn rendkívüli tanácskozást tartanak az uniós tagállamok magas rangú diplomatái. Az úgynevezett politikai és biztonságpolitikai bizottság (political and security committe, PSC) ülésének célja az lesz, hogy értékeljék az egyiptomi fejleményeket, összehangolják a tagállami és az uniós álláspontokat és a lehetséges lépéseket. A közlésből kiderült, hogy a diplomaták előkészítik a külügyminiszterek esetleges rendkívüli tanácskozását is.

Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az egyiptomi biztonsági erők tetteinek „független és hatékony” kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelte egy Genfben kiadott nyilatkozatában. „A biztonsági erőknek be kell tartaniuk a törvényt, tisztelniük kell az emberi jogokat, beleértve a szólásszabadság és a békés tüntetés jogát” – hangoztatta, de azt is nyugtalanítónak minősítette, hogy a kormány ellenfelei középületeket és vallási létesítményeket támadtak meg.

Francois Hollande francia elnök a polgárháború megelőzése érdekében első lépésként „a foglyok szabadon engedését” javasolta, utalva ezzel Murszira.

Barack Obama amerikai elnök a vérontásra reagálva csütörtökön bejelentette, hogy idén elmarad a kétévente megrendezett amerikai–egyiptomi közös hadgyakorlat. Az elnök hangsúlyozta, hogy Washington további intézkedések meghozatalát is mérlegeli, és az Egyesült Államok határozottan elítéli az egyiptomi ideiglenes kormány és a hadsereg fellépését. Obama a szükségállapot feloldására és az egyetemes jogok tiszteletben tartására szólította fel az egyiptomi hatóságokat, az ellenzéket pedig arra, hogy békés formában tiltakozzon.