A Nemzeti Nyomozó Iroda a 2008–2009-es romagyilkosság-sorozat kapcsán újra nyomozásba kezd, mert valószínű, hogy egy vagy több tettestárs még szabadlábon van. Ezenkívül a nyomozók esetleges hibáit, illetve a katonai titkosszolgálat felelősségét is kivizsgálják. Ez egy fontos gesztus a romák számára – olvasható a német Deutsche Welle cikkében.
A cikk „kései, de örvendetes gesztusként” értékeli a magyar kormány ígéretét, miszerint az áldozatok hozzátartozói kártérítést kapnak. A cikk az áldozatok kártalanításának ígéretét „nagyon megbecsülendő gesztusnak” tartja, mert „Magyarországon nem népszerű” a roma áldozatok megsegítése. A cikk írója szerint – aki általában a kormány tevékenységével kapcsolatban rendre heves kritikával szokott élni – az áldozatok kártérítése a kormány őszinte gesztusa. A jövő évi választásokra tekintettel ez egy nyilvánvaló jelnek tekinthető, hogy a kormány elhatárolódik a romák szélsőjobboldali kirekesztésétől.
Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) állományában van H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos István negyedrendű vádlott egykori tartótisztje. Csontos hivatásos katonaként szolgált, mielőtt a gyilkosok sofőrje lett, s ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (korábbi katonai elhárítás) beszervezte. Ezt először nemcsak H. Ernő, hanem a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi vezetése is tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságnak sem, és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette.
A mostani honvédelmi vezetés ugyanakkor elismerte, hogy Csontos a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) ügynöke volt, és belső vizsgálatot folytatott le az ügyben. H. Ernő fegyelmit kapott, de a Magyar Nemzet úgy tudja, nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot. A volt tartótiszt a lap információi szerint szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt augusztus 10-én. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.
Ismert, 2008-ban és 2009-ben összesen kilenc településen támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008-ban Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, és Alsózsolcán, 2009-ben pedig Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán voltak támadások. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön két-két ember halt meg.
A Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat, Csontos István negyedrendű vádlott büntetését pedig tizenhárom év fegyházban szabta meg. A nem jogerős ítélet indoklásában a bíróság kimondta, hogy rasszista indítékuk volt a támadásoknak.
