Közleményében a politikus azt írta: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen olyan új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja. Erről szeptember elején döntenek. A Magyar Nemzet írt arról szombati számában, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálhatja, milyen szerepe volt az egykori Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH) a romagyilkosságok késedelmes feltárásában.
A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel a lapnak nyilatkozva. A szakértő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontos István negyedrendű vádlottról, akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról az ismert és nem ismert debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.
A felvetésre reagálva Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a lapnak azt mondta: teljes mértékben támogatja, hogy egy munkacsoport tisztázza az akkori KBH szerepét, ahogyan az is szükséges, hogy világossá váljon, hol végződnek az ügy politikai szálai.
Az MSZP nem zárkózik el attól, hogy a bizottság napirendre vegye a kérdést, és ha valóban van olyan új körülmény, amely ezt indokolja, akkor támogathatónak tartják azt a felvetést, hogy munkacsoport vizsgálja a történteket – közölte a lappal Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Mile Lajos, a bizottság LMP-s tagja. Támogatja a ténymegállapító munkacsoport létrehozását a Jobbik is, ha – mint Mirkóczki Ádám, a párt politikusa közölte – a vizsgálatnak konkrét következményei lesznek, s kitér a személyi felelősség kérdésére is – írta a lap.
Ismert, kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet. A Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat.
