Romagyilkosság: kártérítést kapnak az áldozatok hozzátartozói

Kártérítést ad a kormány a 2008–09-ben romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.

A kártérítés kifizetési konstrukciójának kidolgozására Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kapott megbízást – ismertette. Szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és „tisztességes kártérítést” fognak nekik ajánlani, jelentette ki Balog.

Hozzátette, reméli, hogy meg tudnak egyezni a családokkal egy méltányos összegben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pénz kifizetésével nem kell megvárni a másodfokú ítéletet, még idén szeretnék az ügynek ezt a részét lezárni.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a romagyilkosságokhoz hasonló esemény soha többet nem fog előfordulni, és kiderül a teljes igazság. Szólt arról is, hogy még ellenzéki politikus, az Országgyűlés emberjogi bizottságának elnöke volt, amikor karitatív újjáépítést kezdeményeztek az áldozatok hozzátartozói számára; társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként pedig 8,5 millió forint támogatással segítették a károsultak új lakásokba költözését.

Elmondta azt is, hogy minden évben gyászistentiszteletet tartanak az áldozatok emlékére, a Szent Egyed közösség pedig pasztorálja a hozzátartozókat. Hangsúlyozta: ha az állam a polgáraival szemben mulasztást, vétséget követ el, akkor azért felelősséget is kell vállalnia. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2006. augusztus 20-ai vihar kárvallottjait a szocialista kormány nem kárpótolta, de 2010-ben az Orbán-kabinet egyik első intézkedése volt, hogy ezt megtegye, miként a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatait is kárpótolta.

Balog megemlítette, hogy az igazságszolgáltatási eljárásban kiderült: az állam alkalmazottai is hibáztak, sőt talán még büntetőjogi felelősséggel terhelt mulasztásokat is elkövettek az ügyben. Ezért nem szükséges megvárni a jogerős ítéletet, hanem már most meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a hozzátartozókkal a kártérítésről.

Utalt arra, hogy a gyilkosságsorozat utolsó áldozatának az életét talán meg lehetett volna menteni, ha a titkosszolgálatok és a rendőrség tisztességesen együttműködött volna, ezért egyértelmű, hogy az államnak jót kell állnia azokért a károkért, amelyek emberéletekben és anyagi javakban is keletkeztek.

Balog az M1 Az este című műsorában is beszélt a titkosszolgálatoknak a romagyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységéről. Elmondta, a kormánynak fontos érdeke, hogy kiderüljön, mi történt pontosan, és bízhasson e szervezetekben.

A tárcavezető kiemelte: a titkosszolgálatokat nem lenne szabad pártcélokra használni, „ahogyan ezt a Gyurcsány-kormányban tették”, ugyanis a feladatuk az ország védelme, biztonságának garantálása. Hangsúlyozta: arról egy kormány nem tehet, ha ilyen bűncselekmények történnek, „de arról, hogy hogyan kezeli az ügyet, arról igen”. Ezt az ügyet „mi másképp kezeltük, mint ahogyan az előző kormány kezelte” – vélekedett.

A miniszter beszélt arról is, hogy az Amnesty International (AI) készített egy jelentést a romagyilkosságokról, kimutatva, hogy hol hibázott a rendőrség és a magyar állam, de a választások közeledte miatt a jogvédő szervezet megállapításait nem hozták nyilvánosságra, csak a kormányváltás után. Ahogyan a nemzetközi közvélemény viszonyult a történtekhez, az „szánalmas és képmutató” – fogalmazott.

Balog Zoltán reagált a Berliner Zeitung című német baloldali lap vasárnapi számában megjelentekre is. A lap azt írta: a romagyilkosságok ügyében hozott szigorú ítélet semmit sem változtat az erőszakosan romaellenes magyarországi hangulaton. Balog Zoltán kijelentette: „minimum képmutatás német sajtóorgánumok részéről ilyeneket írogatni”, mivel Németországban 2000–2006 között nagyon súlyos bűncselekmények történtek. Akkor tíz bevándorlót öltek meg, és hosszú éveket kellett várni, hogy kiderüljön az ügy – közölte. Hozzátette: ezért „nem nagyon van mit Magyarország szemére vetni”.

Ismert, 2008-ban és 2009-ben összesen kilenc településen támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008-ban Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen, és Alsózsolcán, 2009-ben pedig Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön, és Kislétán voltak támadások. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön két-két ember halt meg.

A Budapest Környéki Törvényszék múlt héten első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat, Csontos István negyedrendű vádlott büntetését pedig tizenhárom év fegyházban szabta meg. A nem jogerős ítélet indoklásában a bíróság kimondta, hogy rasszista indítékuk volt a támadásoknak.