Romagyilkosság: titkolóztak a titkosszolgálati vezetők

A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH).

TK
2013. 08. 13. 14:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közleményben kifejtették: a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására.

A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal történő együttműködésben – tették hozzá.

A katonai főügyész azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.

A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Tekintettel arra, hogy az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Cs. István negyedrendű vádlottal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.

A HM közleménye szerint a honvédelmi miniszter lehetőséget biztosított arra, hogy az igazságszolgáltatás képviselője részletekbe menően megismerje Cs. István negyedrendű vádlott és a KBH kapcsolatát.

A Magyar Nemzet kedden arról írt, hogy felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak – a jelenleg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál dolgozó – H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje. A Magyar Nemzet még szombaton közölte, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálhatja, milyen szerepe volt az egykori KBH-nak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában.

A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel a lapnak nyilatkozva. A volt országgyűlési képviselő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontosról, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjáról – akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt –, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.

Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a lapnak azt mondta: teljes mértékben támogatja, hogy egy munkacsoport tisztázza az akkori KBH szerepét, miként az is szükséges, hogy világossá váljon, hol végződnek az ügy politikai szálai. A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szombaton az MTI-vel azt közölte: a bizottság első szeptemberi ülésén napirendre tűzik ezt a kérdést. Közleményében a politikus azt írta: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen olyan új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.