A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport egykori SZDSZ-es vezetője vetette fel szombaton a lapnak. Szerinte a támadásokat külső segítség nélkül ezek az elkövetők nem tudták volna így előkészíteni és végrehajtani. Úgy vélte, fontos megvizsgálni, hogy a KBH által beszervezett Csontosról mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a cigányok elleni támadásokban érintett lehetett. A munkacsoport felállítását a Fidesz, az LMP és a Jobbik is támogatja.
A romagyilkosságok perében született elsőfokú ítélet szerint Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott tényleges életfogytiglant kapott, Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház. A Budapest Környéki Törvényszék az ítélet indoklásában kimondta a rasszista indítékot. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az ügyész is fellebbezett. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a büntetőper.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is tisztázni kell.
