Jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) állományában van H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos István egykori tartótisztje – értesült a Magyar Nemzet. Ismert, Csontos mielőtt a gyilkosok sofőrje lett, hivatásos katonaként szolgált, s ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (korábbi katonai elhárítás) beszervezte. Ezt először nemcsak H. Ernő, hanem a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi vezetése is tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságnak sem, és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette.
A mostani honvédelmi vezetés ugyanakkor elismerte, hogy Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) ügynöke volt, és belső vizsgálatot folytatott le az ügyben. H. Ernő fegyelmit kapott, de a Magyar Nemzet úgy tudja, nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot. A volt tartótiszt a lap információi szerint szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.
Csontos tartótisztje egyébként több hibát is ejtett, amikor kapcsolatot tartott az egykori katonával. Megsértette például a szolgálati szabályzatot, amely kimondja, hogy fedett munkakörben dolgozó tiszt nem tájékoztathatja magánéleti körülményeiről az informátorait. Csontos István viszont ismerte H. Ernő telefonszámát, és járt H. Ernő lakásán, vagyis tisztában volt azzal, hogy a tiszt hol lakik. H. Ernő a szaktárca által elrendelt belső vizsgálat szerint számos információt nem dokumentált, a találkozókról szóló írásos jelentése sem teljes.
Az ügyben a lap megkereste a HM-et, amely későbbre ígért tájékoztatást. A KBH-t egyébként az előző ciklusok alatt Stefán Géza vezérezredes, majd Kovácsics Ferenc altábornagy vezette. Előbbi elhunyt, utóbbit pedig a kormányváltás után leváltották.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Erről Molnár Zsolt adott ki közleményt szombaton. A testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a cigánygyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz.
A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport egykori SZDSZ-es vezetője vetette fel szombaton a lapnak. Szerinte a támadásokat külső segítség nélkül ezek az elkövetők nem tudták volna így előkészíteni és végrehajtani. Úgy vélte, fontos megvizsgálni, hogy a KBH által beszervezett Csontosról mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a cigányok elleni támadásokban érintett lehetett. A munkacsoport felállítását a Fidesz, az LMP és a Jobbik is támogatja.
A romagyilkosságok perében született elsőfokú ítélet szerint Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott tényleges életfogytiglant kapott, Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház. A Budapest Környéki Törvényszék az ítélet indoklásában kimondta a rasszista indítékot. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az ügyész is fellebbezett. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a büntetőper.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is tisztázni kell.
