Romagyilkosságok: megvan az ítélet

Tényleges életfogytiglant kapott Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt a romagyilkosságok miatt. Csontos Istvánt 13 év fegyházra ítélték.

A vád

A vád szerint a bíróság előtt álló férfiak – a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett – kilenc településen támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.

Az ügyész korábban perbeszédében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, amelyért esetükben tényleges életfogytiglant kért, míg Csontos István esetében határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta. A gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében egyetlen vádlott sem érzi magát bűnösnek, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte korábban.

Az utolsó szó jogán Kiss Árpád és testvére, István a tárgyaláson semmit nem kívánt előadni, a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt az ártatlanságát hangoztatta, míg Csontos István negyedrendű vádlott édesanyja sajtónyilatkozatát idézve azt mondta: bűnös, de nem bűnöző.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közleményt adott ki, amelyben kijelenti: a törvény szigora elől senki sem menekülhet.

A Magyar Nemzet korábbi összefoglalójából kiderül, hogy a gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd. A távirati iroda szerint viszont Kiss István másodrendű vádlott operatív megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-áig, a piricsei támadás napjáig tartott. Mint kiderült, a szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy Kiss István újabb fegyverkezésbe kezd, ám ezt nem vetették össze a korábbi, hasonló információkkal.

A Bajnai-kormány időszakában, 2009. szeptember 21-én, egy hónappal az elkövetők elfogása után a Honvédelmi Minisztérium közleményben tagadta le, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással. Azt állították: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) nem szervezte be. Ugyanakkor a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca új közleményt adott ki, amelyből kiderült: a Bajnai-adminisztráció hazudott.

A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket politikai felelősség terheli. Ficsor elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”. Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke pedig azt mondta: a KBH „megvezette” őket, mert nem adott át fontos információkat.

Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es EP-képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a támadássorozat politikai vonatkozásaira. Erről a volt szabad demokrata EP-képviselő a CBC kanadai állami televízió riportfilmjében beszélt.

Az Index korábban arról is írt, hogy több helyszínen felmerült, hogy gyanús fekete terepjárókat láttak a bűncselekmények környékén, és állítólag egy másik autó is megjelent a gyilkosságok helyszínén. Rendőrségi és ügyészségi források szerint az egyik vádlottnál találtak olyan, drága fegyvereket is, amelyek nem szerepeltek a vádiratban. Az áldozatok hozzátartozói ezt is több ízben sérelmezték: szerintük a vádlottaknak nem lehetett pénzük a drága felszerelésekre és a támadásokra.

A vádlottak és a koronatanú egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból pedig arra lehetett következtetni, hogy a gyilkosságsorozatnak olyan szereplői is vannak, akik nem ülnek a vádlottak padján. Csontos István például vallomásában azt mondta, fenyegetésekor Kiss Árpád utalt rá, mások megbosszulják, ha lebuktatja őket. Ny. Éva pedig arról beszélt, vannak részletek a vallomásában, amelyek „valakiknek” nagyon fontosak lehetnek.