A Budapest Környéki Törvényszék ezenkívül több mint százmillió forintos bűnügyi költséget állapított meg. Kiss Árpád elsőrendű vádlottnak 35 millió, Kiss István másodrendű vádlottnak 32 millió, Pető Zsolt harmadrendű vádlottnak 31 millió, Csontos Istvánnak pedig 6 millió forintot kell megfizetnie az állam részére a nem jogerős ítélet szerint.
Az ítélethirdetés rendkívül nagy sajtóérdeklődés és fokozott biztonsági intézkedések közepette zajlott. A bíróság épületében sokan hangosan fejezték ki véleményüket: az életfogytiglan kiszabását üdvözölték, a negyedrendű vádlott büntetését kevesellték.
Az első- és másodrendű vádlott az ítélet indoklása közben elhagyta a tárgyalótermet. Kiss Árpád és testvére, Kiss István előzőleg azt közölte a bíróval, hogy nem kívánja tovább hallgatni az indoklást. Ezt követően a két előzetes letartóztatásban lévő vádlottat a büntetés-végrehajtási őrök bilincsben kikísérték a tárgyalóteremből.
Az öttagú bírói tanács elnöke a vádlottak személyi körülményeit is részletezte. Miszori László bíró azt mondta: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen.
A bírói tanács elnöke elmondta, hogy Kiss Árpád és Kiss István fiatalon elvesztette édesapját, Pető Zsolt és Csontos István szülei elváltak. A vádbeli cselekmények idején 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a cselekmények idején 33, illetve 34 éves Kiss István és Pető Zsolt korábban szakács, illetve cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerződéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. A vádlottak közül eddig egyedül Pető Zsolt volt büntetve, egyszer, garázdaság miatt.
Miszori László kitért arra, hogy Kiss István és Pető Zsolt szélsőséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkínhed csoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetűzésbe került romákkal Debrecenben. Hozzátette, Kiss Árpád a 2006. őszi megmozdulásokban nem vett részt, de figyelemmel kísérte azokat, és úgy döntött, hogy kezdeményezően fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bűncselekmények ellen. Öccsét, Istvánt kivonta a Véres kard elnevezésű debreceni szélsőjobboldali társaságból, és elkezdték tervezni a romák fegyveres „megrendszabályozását”.
A vád
A vád szerint a bíróság előtt álló férfiak – a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett – kilenc településen támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.
Az ügyész korábban perbeszédében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, amelyért esetükben tényleges életfogytiglant kért, míg Csontos István esetében határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta. A gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében egyetlen vádlott sem érzi magát bűnösnek, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte korábban.
Az utolsó szó jogán Kiss Árpád és testvére, István a tárgyaláson semmit nem kívánt előadni, a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt az ártatlanságát hangoztatta, míg Csontos István negyedrendű vádlott édesanyja sajtónyilatkozatát idézve azt mondta: bűnös, de nem bűnöző.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közleményt adott ki, amelyben kijelenti: a törvény szigora elől senki sem menekülhet.
A Magyar Nemzet korábbi összefoglalójából kiderül, hogy a gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd. A távirati iroda szerint viszont Kiss István másodrendű vádlott operatív megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-áig, a piricsei támadás napjáig tartott. Mint kiderült, a szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy Kiss István újabb fegyverkezésbe kezd, ám ezt nem vetették össze a korábbi, hasonló információkkal.
A Bajnai-kormány időszakában, 2009. szeptember 21-én, egy hónappal az elkövetők elfogása után a Honvédelmi Minisztérium közleményben tagadta le, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással. Azt állították: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) nem szervezte be. Ugyanakkor a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca új közleményt adott ki, amelyből kiderült: a Bajnai-adminisztráció hazudott.
A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket politikai felelősség terheli. Ficsor elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”. Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke pedig azt mondta: a KBH „megvezette” őket, mert nem adott át fontos információkat.
Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es EP-képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a támadássorozat politikai vonatkozásaira. Erről a volt szabad demokrata EP-képviselő a CBC kanadai állami televízió riportfilmjében beszélt.
Az Index korábban arról is írt, hogy több helyszínen felmerült, hogy gyanús fekete terepjárókat láttak a bűncselekmények környékén, és állítólag egy másik autó is megjelent a gyilkosságok helyszínén. Rendőrségi és ügyészségi források szerint az egyik vádlottnál találtak olyan, drága fegyvereket is, amelyek nem szerepeltek a vádiratban. Az áldozatok hozzátartozói ezt is több ízben sérelmezték: szerintük a vádlottaknak nem lehetett pénzük a drága felszerelésekre és a támadásokra.
A vádlottak és a koronatanú egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból pedig arra lehetett következtetni, hogy a gyilkosságsorozatnak olyan szereplői is vannak, akik nem ülnek a vádlottak padján. Csontos István például vallomásában azt mondta, fenyegetésekor Kiss Árpád utalt rá, mások megbosszulják, ha lebuktatja őket. Ny. Éva pedig arról beszélt, vannak részletek a vallomásában, amelyek „valakiknek” nagyon fontosak lehetnek.
