Romagyilkosság: augusztusban jön az ítélet

Augusztus 6-ára tűzte ki az elsőfokú ítélet kihirdetését a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadások ügyében a Budapest Környéki Törvényszék szerdán.

MNO
2013. 07. 24. 8:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vádlottak és a koronatanú egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból pedig arra lehet következtetni, hogy a gyilkosságsorozatnak olyan szereplői is vannak, akik nem ülnek a vádlottak padján. Cs. István például vallomásában azt mondta, fenyegetésekor K. Árpád utalt rá, mások megbosszulják, ha lebuktatja őket. Ny. Éva pedig arról beszélt, vannak részletek a vallomásában, amelyek „valakiknek” nagyon fontosak lehetnek.

A Magyar Nemzet összefoglalójából kiderül, hogy a gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd. A távirati iroda szerint viszont K. István másodrendű vádlott operatív megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-áig, a piricsei támadás napjáig tartott. Mint kiderült, a szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy K. István újabb fegyverkezésbe kezd, ám ezt nem vetették össze a korábbi, hasonló információkkal.

A Bajnai-kormány időszakában, 2009. szeptember 21-én, egy hónappal az elkövetők elfogása után a Honvédelmi Minisztérium közleményben tagadta le, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Cs. István „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással. Azt állították: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) nem szervezte be. Ugyanakkor a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca új közleményt adott ki, amelyből kiderült: a Bajnai-adminisztráció hazudott.

A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket politikai felelősség terheli. Ficsor elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”. Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke pedig azt mondta: a KBH „megvezette” őket, mert nem adott át fontos információkat.

Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es EP-képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a támadássorozat politikai vonatkozásaira. Erről a volt szabad demokrata EP-képviselő a CBC kanadai állami televízió riportfilmjében beszélt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.