Az INED 2019 és 2020 között 27 ezer ember megkérdezésével készítette el felmérését. A több mint hatszáz oldalas tanulmány különösen jelentős annak fényében, hogy Franciaország hivatalosan nem gyűjt faji vagy etnikai adatokat a népszámlálások során, így a bevándorlói csoportok nyomon követése nehézségekbe ütközik. Az INED és a francia statisztikai hivatal, az INSEE ezért külön kutatási program keretében vizsgálta a bevándorlás hosszú távú társadalmi hatásait – írja az Ined.
Az eredmények szerint a francia lakosság 13 százaléka külföldön született, 11 százalékuk bevándorlók gyermeke, további tíz százalékuk pedig bevándorlók unokája. A kutatás szerzői a bevándorlás hatását egy folyamatosan bővülő „kaleidoszkóphoz” hasonlították.
A tanulmány szerint a Franciaországba érkező bevándorlók többsége nem európai származású.
A 18 és 59 év közötti bevándorlók legnagyobb csoportját, 32 százalékát az észak-afrikai Magreb térségből (a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra fekvő terület) érkezők adják. A szubszaharai Afrikából származók aránya húsz százalék, míg az ázsiai bevándorlók aránya 16 százalék. Európai országokból mindössze a bevándorlók 28 százaléka érkezett. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy kizárólag az európai bevándorlók leszármazottai követik a hagyományos asszimilációs modellt, miközben a nem európai származású csoportok körében erősebb az úgynevezett kötőjeles identitás, amelyben az etnikai vagy vallási háttér továbbra is meghatározó marad.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!