Emmanuel Macron az iszlamofóbiáról szóló jelentés címoldalán

A legnagyobb nyugat-európai muszlim közösségnek otthont adó Franciaország nemcsak az iszlám szélsőségesség elleni küzdelem éllovasa, hanem az iszlamofóbia melegágya is. Egy napokban ismertetett jelentés szerint a párizsi kormány iszlám szeparatizmus elleni intézkedései a muszlimok iránti gyűlölet felerősödéséhez és az ellenük elkövetett atrocitások számának növekedéséhez vezetnek.

Számos külvárosban már szinte csak bevándorlót látni Fotó: Reuters

A lépést megelőzően két héttel Gérald Darmanin belügyminiszter arról beszélt, az imám „keresztényeket, homoszexuálisokat és zsidókat támad” felszólalásaiban, ezt azonban a párizsi vezetés elfogadhatatlannak tartja.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az iszlamofóbia is egyre nagyobb méreteket ölt, ahogy arra a szerdán ismertetett kutatás is rámutat. Tavaly 1142 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak a hatóságok Franciaországban: közülük 235-öt muszlimok ellen követték el, 2019-ben ez az érték 154 volt, és az atrocitások az idei évben sem maradtak el. Sajtóértesülések szerint kedd reggelre az ország délkeleti területein fekvő La Mure és Domène mecseteit rongálták meg ismeretlen elkövetők. Az épületek falaira muszlimellenes szövegeket festettek fel, a La Mure-i mecset előtt egy kis, török zászlót felgyújtottak, a Domène-i imahelyre pedig be is jutott a támadó, aki egy terítőre felírt szövegeiben az imámot terrorizmusra való felbujtással vádolta. Gérald Darmanin Twitter-oldalán támogatásáról biztosította az érintett közösségeket, valamint közölte, az ilyen cselekedetek ellentétesek a köztársasági értékekkel.

Fiatal muszlimok egy török imámot hallgatnak egy kölni mecsetben 2016. október 14-én. Fotó: Reuters/Wolfgang Rattay

Németországban azonban még ennél is több, 31 ezer gyűlölet-bűncselekményt követtek el, közülük 901-et ítéltek muszlimellenesnek.

Ahelyett, hogy azt mondanánk, a gyűlölet-bűncselekmények száma magasabb Németországban, mint Franciaországban, inkább megkérdőjelezzük, hogy a francia rendvédelem dokumentál-e minden esetet

– jelentette ki Hafez.

A muszlim közösségek aránya a bevándorlás nyomán egyre inkább növekedett a nyugat-európai államokban, amely arra enged következtetni, hogy az etnikailag sokszínű országokban nem könnyű a békés együttélés. A több mint 65 milliós franciaországi lakosság mintegy 8,8 százaléka – körülbelül 5,7 millió ember – vallotta magát muszlimnak 2021-ben. Jelentős a muszlimok aránya Németországban is, ahol a 84 milliós lakosság mintegy 5,7 százalékát teszik ki a muszlimok.

Az iszlamofób támadások mellett az antiszemita atrocitások is egyre inkább növekednek, ezek aránya elsősorban az Egyesült Királyságban és Németországban különösen magas.

A Simon Wiesenthal Központ (SWC) kedden hozta nyilvánosságra az antiszemiták tízes szégyenlistáját. A dokumentum szerint az Egyesült Királyságban 1308 antiszemita incidenst jegyeztek fel 2021 első felében, ami 49 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A német kormány pedig arról számolt be a nyáron, 2020-ban 2275 antiszemita incidens történt, közülük 55 esetben fizikai erőszakot is alkalmaztak a támadók. Aggasztó a helyzet ugyanakkor Ausztriában is, ahol a civil szervezetek nem hivatalos adatai szerint 585 antiszemita incidens történt tavaly, ez a szám 550 volt 2019-ben. A francia hatóságok pedig 339 esetet jelentettek a tavalyi évben, ami körülbelül fele a 2019. évi 687-nek.

Naponta legalább három antiszemita támadás történik Berlinben

– idézte az SWC Sigmount Königsberg, a berlini zsidó közösség vezetőjének szavait.

Borítókép: Egy muszlim nő telefonál, egy férfi pedig egy mecsetnek gyűjt adományt a Párizstól nem messze fekvő Mantes-la-Jolie városában 2013. július 16-án (Fotó: Reuters/Youssef Boudlal)