Emmanuel Macron az iszlamofóbiáról szóló jelentés címoldalán

A legnagyobb nyugat-európai muszlim közösségnek otthont adó Franciaország nemcsak az iszlám szélsőségesség elleni küzdelem éllovasa, hanem az iszlamofóbia melegágya is. Egy napokban ismertetett jelentés szerint a párizsi kormány iszlám szeparatizmus elleni intézkedései a muszlimok iránti gyűlölet felerősödéséhez és az ellenük elkövetett atrocitások számának növekedéséhez vezetnek.

Számos külvárosban már szinte csak bevándorlót látni Fotó: Reuters

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök került egy szerdán bemutatott, az európai iszlamofóbiáról szóló, tavalyi adatok feldolgozásával készült jelentés címoldalára. A dokumentum arra világít rá, hogy 2020-ban jelentős mértékben növekedett a muszlimok iránti gyűlölet és az „intézményesített iszlamofóbia” jelenségre is felhívja a figyelmet, amely a kutatás szerint különösen Franciaországban van jelen. Enes Bayrakli, az isztambuli Török–Német Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora, valamint Farid Hafez, a Georgetown Egyetem politológusa azzal indokolták a francia államfő fotóját a borítón, hogy Macronra „széles körben úgy tekintenek, mint egy centrista és mainstream politikai mozgalom képviselőjére”.

Visszatekintve az elmúlt hat évre, sok megfigyelő egyhangúlag egyetért azzal, hogy az iszlamofóbia állapota Európában nemhogy javult volna, hanem romlott

– áll a 886 oldalas jelentésben, amelyet 2015 óta minden évben elkészít a két kutató.

Macron az iszlám szeparatizmus elleni törvénycsomaggal vívta ki a muszlim közösségek ellenszenvét, akik úgy vélik, az intézkedések korlátozzák a vallásszabadságot és marginalizálják a muszlimokat. A törvénycsomag célja azonban az országban élő muszlimok radikalizációjának visszaszorítása az imahelyek és az egyesületek fokozottabb ellenőrzésével. Franciaországban mintegy 2600 mecset működik, amelyekből több mint kilencvenet zárattak be eddig, 2020 szeptembere óta pedig 36 ezer külföldi állampolgár tartózkodási engedélyét vonták vissza a hatóságok arra hivatkozva, hogy veszélyeztetik a közrendet.

Azt látjuk, 2020-ban új korszak kezdődött az iszlamofóbia intézményesítésében

– magyarázta Hafez.

Az imahelyek bezárása az év utolsó napjaiban sem szünetel: a héten az észak-franciaországi Oise megyében, Beauvais városában zárattak be a hatóságok hat hónapra egy mecsetet, miután az imám prédikációit radikálisnak ítélték. A jelentések szerint a vallási vezető amellett, hogy gyűlöletet szított és erőszakra buzdított, „hősöknek” nevezte a terroristákat és beszédeiben „a dzsihád védelmére kelt”.

A lépést megelőzően két héttel Gérald Darmanin belügyminiszter arról beszélt, az imám „keresztényeket, homoszexuálisokat és zsidókat támad” felszólalásaiban, ezt azonban a párizsi vezetés elfogadhatatlannak tartja.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az iszlamofóbia is egyre nagyobb méreteket ölt, ahogy arra a szerdán ismertetett kutatás is rámutat. Tavaly 1142 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak a hatóságok Franciaországban: közülük 235-öt muszlimok ellen követték el, 2019-ben ez az érték 154 volt, és az atrocitások az idei évben sem maradtak el. Sajtóértesülések szerint kedd reggelre az ország délkeleti területein fekvő La Mure és Domène mecseteit rongálták meg ismeretlen elkövetők. Az épületek falaira muszlimellenes szövegeket festettek fel, a La Mure-i mecset előtt egy kis, török zászlót felgyújtottak, a Domène-i imahelyre pedig be is jutott a támadó, aki egy terítőre felírt szövegeiben az imámot terrorizmusra való felbujtással vádolta. Gérald Darmanin Twitter-oldalán támogatásáról biztosította az érintett közösségeket, valamint közölte, az ilyen cselekedetek ellentétesek a köztársasági értékekkel.

Fiatal muszlimok egy török imámot hallgatnak egy kölni mecsetben 2016. október 14-én. Fotó: Reuters/Wolfgang Rattay

Németországban azonban még ennél is több, 31 ezer gyűlölet-bűncselekményt követtek el, közülük 901-et ítéltek muszlimellenesnek.

Ahelyett, hogy azt mondanánk, a gyűlölet-bűncselekmények száma magasabb Németországban, mint Franciaországban, inkább megkérdőjelezzük, hogy a francia rendvédelem dokumentál-e minden esetet

– jelentette ki Hafez.

A muszlim közösségek aránya a bevándorlás nyomán egyre inkább növekedett a nyugat-európai államokban, amely arra enged következtetni, hogy az etnikailag sokszínű országokban nem könnyű a békés együttélés. A több mint 65 milliós franciaországi lakosság mintegy 8,8 százaléka – körülbelül 5,7 millió ember – vallotta magát muszlimnak 2021-ben. Jelentős a muszlimok aránya Németországban is, ahol a 84 milliós lakosság mintegy 5,7 százalékát teszik ki a muszlimok.

Az iszlamofób támadások mellett az antiszemita atrocitások is egyre inkább növekednek, ezek aránya elsősorban az Egyesült Királyságban és Németországban különösen magas.

A Simon Wiesenthal Központ (SWC) kedden hozta nyilvánosságra az antiszemiták tízes szégyenlistáját. A dokumentum szerint az Egyesült Királyságban 1308 antiszemita incidenst jegyeztek fel 2021 első felében, ami 49 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A német kormány pedig arról számolt be a nyáron, 2020-ban 2275 antiszemita incidens történt, közülük 55 esetben fizikai erőszakot is alkalmaztak a támadók. Aggasztó a helyzet ugyanakkor Ausztriában is, ahol a civil szervezetek nem hivatalos adatai szerint 585 antiszemita incidens történt tavaly, ez a szám 550 volt 2019-ben. A francia hatóságok pedig 339 esetet jelentettek a tavalyi évben, ami körülbelül fele a 2019. évi 687-nek.

Naponta legalább három antiszemita támadás történik Berlinben

– idézte az SWC Sigmount Königsberg, a berlini zsidó közösség vezetőjének szavait.

Borítókép: Egy muszlim nő telefonál, egy férfi pedig egy mecsetnek gyűjt adományt a Párizstól nem messze fekvő Mantes-la-Jolie városában 2013. július 16-án (Fotó: Reuters/Youssef Boudlal)