A külügyminiszter német kollégájával tárgyalt, tömegek tüntettek Tusk ellen és Magyar Péter hiába mehet Brüsszelbe

A nap legfontosabb külpolitikai hírei: Orbán Anita a NATO-találkozón a német külügyminiszterrel tárgyalt, tömegek tüntettek Tusk ellen, miközben a magyar miniszterelnökkel tárgyalt és Szerbia kitálalt a brüsszeli kettős mércéről. Emellett körbejártuk, hogy miért távozhat Magyar Péter üres kézzel Ursula von der Leyentől, és a francia rabszolgatörvény körüli történéseket is.

Magyar Péter kormányfő Forrás: AFP

Tömegek tüntettek Tusk ellen, miközben Magyar Péterrel tárgyalt

Miközben Magyar Péter Donald Tuskkal közös, gondosan felépített lengyelországi imázsvideókkal jelentkezett, Varsó utcáit több mint 150 ezer tüntető lepte el. A demonstrálók azok a lengyel munkások és gazdák voltak, akik úgy érzik, hogy Brüsszel és Donald Tusk politikája tönkreteszi a megélhetésüket, ez a valóság azonban kimaradt Magyar Péter promóvideóiból. A felvételek alatt megjelent lengyel kommentekből úgy tűnik, a gdanski látogatás inkább visszatetszést váltott ki, mint lelkesedést. Egy felhasználó drónfelvételt tett közzé az X-en a varsói tüntetésről. 

Miközben a liberális sajtó csak néhány száz fős demonstrációról beszélt, a valóságban tömegek vonultak utcára Lengyelországban az Európai Unió politikája ellen.

 A felvételek jól mutatják a tüntetés valódi méretét:

Szerbia kitálalt: így alkalmaz kettős mércét Brüsszel

Ana Brnabic szerint az Európai Unió megváltoztatta a szerb csatlakozás feltételeit, ezért Belgrád ma már olyan elvárásokkal szembesül, amelyek a tárgyalások megkezdésekor még nem szerepeltek a feltételek között. A szerb parlament elnöke a prágai GLOBSEC Fórumon arról beszélt, hogy az ukrajnai háború óta Brüsszel más szemlélettel közelít a bővítéshez, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a külpolitikai összhangnak. 

Brnabic emlékeztetett arra, hogy Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondása szerint akkor még az volt a gyakorlat, hogy a tagjelölt országok fokozatosan igazodtak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, a teljes megfelelést pedig csak a csatlakozás előtt kellett elérniük. Szerinte azóta a feltételek megváltoztak, ami nem tekinthető igazságos eljárásnak.

A szerb házelnök szerint jól mutatja a helyzetet, hogy Belgrád 2021 decembere óta nem nyitott meg új tárgyalási fejezetet az uniós csatlakozási folyamatban. Úgy véli, ennek nem az az oka, hogy Szerbia ne teljesítette volna a szükséges feltételeket, hanem az, hogy nem igazodik teljes mértékben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához.

Macron állást foglalt a francia rabszolgatörvény ügyében, de a jóvátételről még nem döntött

Franciaországban ismét előtérbe került a gyarmati múlt öröksége és a lehetséges jóvátételek kérdése. Noha az ország 1848-ban megszüntette a rabszolgaságot, az azt szabályozó jogszabályi keretek a mai napig érvényben maradtak. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy támogatja a Fekete Törvénykönyv hatályon kívül helyezését, de a jóvátételek kérdéskörében még nem hozott döntést.

A kezdeményezés várhatóan május 28-án kerül a francia parlament elé. Az előterjesztés arra kötelezné a kormányt, hogy készítsen jelentést a gyarmati múltból fennmaradt, jelenleg is hatályos rendelkezésekről, valamint vizsgálja meg ezek mai társadalomra gyakorolt hatását, különös tekintettel a diszkriminációra és a rasszizmusra.

Nagy mosolyok lesznek, áttörés aligha – Magyar Péter üres kézzel távozhat Ursula von der Leyentől

Brüsszeli találkozóra készül a magyar kormányfő, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az Európai Bizottság elnökével a zárolt uniós források ügyében. Bár a tét több ezer milliárd forint, az előrelépést súlyos nézeteltérések nehezítik, különösen a magyar adó- és nyugdíjrendszert érintő uniós elvárások miatt. Bizottsági források és a tárgyalások hátterét ismerő szakértők szerint a Magyar–Von der Leyen-találkozótól átütő eredményt nem várhatunk.

A miniszterelnök határozott nemet mondott az EU által kért nyugdíj- és adóreformokra, ami bonyolítja a befagyasztott uniós források hazahozatalát. 

Bár a politikai kommunikáció jelenleg a nyugdíj- és adóreformra fókuszál, a 27 szupermérföldkőből álló csomag valójában ennél sokkal mélyebb, strukturális változásokat követel meg a magyar állam működésétől. 

Borítókép: Magyar Péter kormányfő (Fotó: AFP)