Romagyilkosságok: életfogytiglant kért az ügyész a vádlottakra

Életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyész a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi közül háromra a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán.

Cs. István esetében azt kérte az ügyész, hogy előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat mint bűnsegédet.

Szabó Zsolt a vádlottakat jellemezve azt mondta, hogy K. Árpád esetében a cselekmények véghezvitelénél mutatkozó átgondolt, hidegvérű, kitartó magatartás személyiségének kimagasló társadalomra veszélyességét jelzi. Az elsőrendű vádlottat narcisztikus, érzékeny és gyanakvó személyiségként írta le. Nem találhatók meg a személyiségében markánsan a pszichopatákra jellemző vonások, de vannak olyan személyiségjegyei, amelyek a kriminalisztikai profilalkotás elmélete szerint típusosak a sorozatgyilkosságot elkövetőkre – tette hozzá.

K. István az ügyész szerint a bűncselekmények végrehajtása során egyre inkább kíméletlenné és érzéketlenné vált. Meghatározó személyiségjegyei között sorolta fel az érzelmi éretlenséget, a sodorhatóságot és az indulatvezérelt magatartást. K. István antiszociális személyiség – jelentette ki. Szavai szerint P. Zsoltot a bűncselekmények elkövetésekor az érzelemmentes, agresszív és gátlástalan fellépés jellemezte. Őt is antiszociálisnak mondta az ügyész, és mint fogalmazott, a férfi „személyes kapcsolatai sikertelenségét az eszmékhez, ideákhoz való hűséges kötödéssel ellensúlyozta”.

Cs. Istvánról azt mondta az ügyész, hogy éretlen, labilis személyiségtípus, alacsony kudarctoleranciája miatt hajlamos az indulatkitörésre, szélsőséges hangulatváltozásokra. Szabó Zsolt kijelentette: a személyiségjegyeikben mutatkozó szélsőségek, torzulások egyik vádlott esetében sem érték el a betegség szintű személyiségzavart, beszámítási képességük más okból sem volt korlátozott.

Az ügyész vádbeszédében a rasszista indíték mellett kitért arra is, hogy a vádlottak a bűncselekmény-sorozattal „megtorlásra” készültek az igazságszolgáltatás általuk vélt gyengesége miatt, „önjelölt rendcsinálói szerepkörre törekedtek”. Azt mondta: „a rasszista indítékkal elkövetett bűncselekmények sohasem légüres térben következnek be, hanem a társadalom szélesebb rétegeit átható előítéletek erőszakos megnyilvánulásai”. Két vádlott vallomásaiból megállapítható, hogy az úgynevezett cigánybűnözéssel szembeni fellépéssel érvelve adtak felmentést maguknak a mindenkire érvényes normák betartása alól.

Az ügyész szerint a büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva, aki munkáltatója volt a vádlottaknak, és K. Árpád barátnője volt, tisztában lehetett azzal, hogy miket tárolnak az általa vezetett klubban, de ez aggálytalanul nem bizonyítható. Az sem bizonyítható egyértelműen, hogy a nő tudott K. Árpád és társai bűnös tevékenységéről – mondta Szabó Zsolt.

Az ügyész vádbeszéde után a sértetti képviselők kaptak szót, akik egyebek mellett beszéltek a nyomozó hatóságok által elkövetett hibákról, valamint a társadalom felelősségéről is.

A romák elleni hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében K. Árpádot, a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A négy férfit 2009. augusztus 21-én fogták el egy debreceni szórakozóhelyen, ahol a fal mögé rejtve találták meg azoknak a vadászfegyvereknek egy részét, amelyeket egy besenyszögi vadásztól 2008 márciusában raboltak el, és a romák elleni támadássorozatnál használtak.

A romagyilkosságok ügyében végzett nyomozás költségei – a bírói tanács elnökének közlése szerint – több mint 80 millió forintra rúgnak.

A per pénteken folytatódik, ítélet – a bizonyítás menetétől függően – nyáron várható.

A per pénteken folytatódik.