A másodrendű vádlott védője, Balázsi Bence védőbeszédében – a múlt pénteki tárgyaláson már egyszer kérvényezte a határozott idejű börtönt – azt indítványozta, hogy K. Istvánt a bíróság lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, valamint kétrendbeli, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében mint társtettest mondja csak ki bűnösnek, a többi vádpont alól mentse fel, és határozott ideig tartó börtönbüntetésre ítélje. A törvényszék K. Istvánt elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel az ellene a Besenyszögön, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön, valamint Kislétán elkövetett bűncselekmények miatt emelt vád és törvényes következményei alól – kérte a védő.
A harmadrendű vádlott, P. Zsoltnak a felmentését kérte védője a keddi tárgyaláson. Lőrincz Márton védőbeszédében azt indítványozta, hogy bizonyítottság hiányában védencét mentsék fel az ellene felhozott valamennyi vádpont alól.
A múlt szerdai tárgyaláson az ügyész tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi közül háromra, az elsőrendű vádlott K. Árpádra, testvérére, K. Istvánra és a harmadrendű vádlottra, P. Zsoltra. Ezt követően a múlt pénteki tárgyaláson K. István védője már egyszer kérvényezte a határozott idejű börtönt.
A védők perbeszédükben hosszasan sorolták, hogy szerintük az ügyben milyen eljárási szabályok sérültek. Ezek között említették, hogy a házkutatások, szemlék során hiányosan voltak kitöltve a jegyzőkönyvek, valamint azt is, hogy például a másodrendű vádlott védelemhez való jogát súlyosan megsértette a törvényszék, amikor védőjének nem biztosított felkészülési időt. Beszéltek arról is, hogy egyes házkutatások során jogszabálysértések történtek, így az azok során nyert tényeket nem lehet bizonyítékként értékelni.
Mindkét védő beszélt Cs. Istvánnak, valamint a vádlottak volt munkáltatójának és K. Árpád volt barátnőjének, F.-né Ny. Évának a vallomásáról. Azt mondták, hogy Cs. István memóriája szerintük „ellentétesen működik”, hiszen a férfi idővel egyre csak bővítette vallomásait, a hatóságok elképzelésébe beleillő nyilatkozatokat adott konkrétumok nélkül azzal a céllal, hogy saját felelősségét a minimálisra csökkentse. A védők hangsúlyozták, hogy Cs. István vallomásaira nem lehet alapozni az ítéleti tényállást. Megjegyezték, több cselekménnyel kapcsolatban csak a negyedrendű vádlott vallomásaira támaszkodik a vád.
F.-né Ny. Évával kapcsolatban az ügyvédek arról beszéltek, hogy a nőnek a nyomozati és a bírósági szakban tett vallomásai ellentétes tartalmúak, az előbbiek – a terhelő vallomások – ellentmondásosak, míg az utóbbiak következetesek voltak. Kitértek arra is, hogy a nyomozás során tett vallomása ideje alatt a nő pszichiátria gyógyszeres kezelés alatt állt. Balázsi Bence védőbeszédében hangsúlyozta: a vádlottak célja nem a testi sértés okozása, hanem az épületekben való károkozás volt, és az, hogy ezzel félelmet keltsenek.
P. Zsolt védője, Lőrincz Márton szólt arról, hogy védencére K. Árpád elsőrendű vádlott és annak testvére, K. István is tett terhelő vallomást, például a fegyverek "beszerzésével" kapcsolatban, de ezek a nyilatkozatok jelentősen eltérnek egymástól. Közölte, a testvérpár szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető. Arról, hogy P. Zsolt DNS-ét megtalálták a támadásoknál használt fegyvereken, azt mondta, azok nem feltétlenül a támadások során kerültek a puskákra.
A vád szerint a bíróság előtt álló férfiak – a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett – kilenc településen támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.
A romagyilkosságok ügyében végzett nyomozás költségei – a bírói tanács elnökének közlése szerint – több mint 80 millió forintra rúgnak. A per további védőbeszédekkel folytatódik, ítélet – a bizonyítás menetétől függően – nyáron várható.
