Bérdi Zsolt védőbeszédében azt kérte, hogy védencét a bíróság lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés, valamint háromrendbeli, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében mondja csak ki bűnösnek, a többi vádpont alól mentse fel, és határozott ideig tartó börtönbüntetésre ítélje. A szerdai tárgyaláson az ügyész tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi közül háromra, az elsőrendű vádlott K. Árpádra, testvérére, K. Istvánra és P. Zsoltra.
Az ügyész akkor azt indítványozta, hogy a bíróság mondja ki bűnösnek K. Árpádot, a másodrendű vádlottat, K. Istvánt és a harmadrendű vádlottat, P. Zsoltot részben előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében, továbbá fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében. A negyedrendű vádlott Cs. István esetében azt kérte az ügyész, hogy előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat mint bűnsegédet.
Bérdi Zsolt a pénteki tárgyaláson mintegy hét órán keresztül ismertette perbeszédét, majd a végén indítványozta: a törvényszék a besenyszögi rablással kapcsolatban bizonyítottság hiányában mentse fel védencét. Ugyancsak a bizonyítottság hiányára hivatkozva indítványozta, hogy a debreceni menekülttáborban lakók sérelmére és a Nyíradony–Tamásipusztán elkövetett támadás vádja alól mentse fel bíróság K. Árpádot.
Az ügyvéd úgy folytatta: a Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán elkövetett támadásokkal kapcsolatban azért mentsék fel védencét az ellene emelt vád alól, mert e cselekményekben nem vett részt. Bérdi Zsolt a Galgagyörkön, Piricsén és Tarnabodon történt támadásokkal kapcsolatban indítványozta, hogy védencét mondják ki bűnösnek háromrendbeli, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében.
Az ügyvéd perbeszédének elején az ügy büntetőeljárását „az igazságszolgáltatás állatorvosi lovának nevezte”, miközben arról beszélt, hogy a nyomozó hatóságok szerinte esetenként a büntetőeljárási törvényt be nem tartva szereztek be bizonyítékokat. Szerinte a tárgyalásokon nem egyszer sérült védencének a tisztességes eljáráshoz való joga is, példaként említve, hogy volt olyan eset, amikor a terheltek nem tehettek észrevételt.
A nyomozó hatóságok által elkövetett hibák között sorolta egyebek mellett a házkutatások és a szemlék során elkövetett eljárásjogi szabálytalanságokat, valamint a házkutatásokról és szemlékről készült jegyzőkönyvek hiányosságait. Példaként említette továbbá azt az esetet, amikor úgy vontak be egy embert hatósági tanúnak, hogy az illető ittas volt. Szerinte a vádlottak elfogásakor törvénytelenül vettek DNS-mintát a védencétől. Kitért arra is, hogy a hatóságok által szerinte elkövetett szabálytalanságok miatt több esetben indítványozta, zárjanak ki egyes dolgokat a bizonyítékok sorából.
A vádlottak volt munkáltatójának és K. Árpád volt barátnőjének, F.-né Ny. Évának a vallomásával kapcsolatban Bérdi Zsolt azt mondta, hogy a nő „korona nélküli koronatanú”. Mint mondta, F.-né Ny. Évát a rendőrök 2009 szeptemberében úgy hallgatták ki, és úgy tett a nő vallomást, hogy „pszichiátriai kezelés alatt állt”. Ezért a vallomása nem vehető figyelembe – közölte a védő.
Bérdi Zsolt védőbeszédében hangsúlyozta, hogy egyetlen tanú, barát, munkatárs, közeli ismerős sem tudott olyan esetről beszámolni, amikor K. Árpádnak rasszista megnyilvánulása lett volna. Az ügyvéd végigvette a vádiratban szereplő cselekményeket, és azt hangsúlyozta, hogy a védencének „nem volt ölési szándéka”, csak „félelmet akart kelteni”. Bérdi Zsolt az egyes cselekmények elemzésénél többször kitért Cs. Istvánra és a szerinte ellentmondásos vallomásaira. A debreceni menekülttábor elleni támadással kapcsolatban arról beszélt: a negyedrendű vádlott volt az, aki sértő megjegyzéseket írt a menekülttáborban lakókról egy internetes fórumon. Szólt arról is, hogy egy szakértői vélemény szerint egy kétméter magas ember lőhetett akkor, és – mint mondta – Cs. István ilyen magas, K. Árpád viszont húsz centiméterrel alacsonyabb.
A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.
A romagyilkosságok ügyében végzett nyomozás költségei – a bírói tanács elnökének közlése szerint – több mint 80 millió forintra rúgnak. A per kedden további védőbeszédekkel folytatódik, ítélet – a bizonyítás menetétől függően – nyáron várható.
