Nem volt ölési szándéka, csak félelmet akart kelteni?

Ügyvédje határozott idejű börtönbüntetést kért a romák elleni hat halálos áldozatot követelő támadások ügyében folyó büntetőper elsőrendű vádlottjára.

Az ügyvéd perbeszédének elején az ügy büntetőeljárását „az igazságszolgáltatás állatorvosi lovának nevezte”, miközben arról beszélt, hogy a nyomozó hatóságok szerinte esetenként a büntetőeljárási törvényt be nem tartva szereztek be bizonyítékokat. Szerinte a tárgyalásokon nem egyszer sérült védencének a tisztességes eljáráshoz való joga is, példaként említve, hogy volt olyan eset, amikor a terheltek nem tehettek észrevételt.

A nyomozó hatóságok által elkövetett hibák között sorolta egyebek mellett a házkutatások és a szemlék során elkövetett eljárásjogi szabálytalanságokat, valamint a házkutatásokról és szemlékről készült jegyzőkönyvek hiányosságait. Példaként említette továbbá azt az esetet, amikor úgy vontak be egy embert hatósági tanúnak, hogy az illető ittas volt. Szerinte a vádlottak elfogásakor törvénytelenül vettek DNS-mintát a védencétől. Kitért arra is, hogy a hatóságok által szerinte elkövetett szabálytalanságok miatt több esetben indítványozta, zárjanak ki egyes dolgokat a bizonyítékok sorából.

A vádlottak volt munkáltatójának és K. Árpád volt barátnőjének, F.-né Ny. Évának a vallomásával kapcsolatban Bérdi Zsolt azt mondta, hogy a nő „korona nélküli koronatanú”. Mint mondta, F.-né Ny. Évát a rendőrök 2009 szeptemberében úgy hallgatták ki, és úgy tett a nő vallomást, hogy „pszichiátriai kezelés alatt állt”. Ezért a vallomása nem vehető figyelembe – közölte a védő.

Bérdi Zsolt védőbeszédében hangsúlyozta, hogy egyetlen tanú, barát, munkatárs, közeli ismerős sem tudott olyan esetről beszámolni, amikor K. Árpádnak rasszista megnyilvánulása lett volna. Az ügyvéd végigvette a vádiratban szereplő cselekményeket, és azt hangsúlyozta, hogy a védencének „nem volt ölési szándéka”, csak „félelmet akart kelteni”. Bérdi Zsolt az egyes cselekmények elemzésénél többször kitért Cs. Istvánra és a szerinte ellentmondásos vallomásaira. A debreceni menekülttábor elleni támadással kapcsolatban arról beszélt: a negyedrendű vádlott volt az, aki sértő megjegyzéseket írt a menekülttáborban lakókról egy internetes fórumon. Szólt arról is, hogy egy szakértői vélemény szerint egy kétméter magas ember lőhetett akkor, és – mint mondta – Cs. István ilyen magas, K. Árpád viszont húsz centiméterrel alacsonyabb.

A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.

A romagyilkosságok ügyében végzett nyomozás költségei – a bírói tanács elnökének közlése szerint – több mint 80 millió forintra rúgnak. A per kedden további védőbeszédekkel folytatódik, ítélet – a bizonyítás menetétől függően – nyáron várható.