A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A rasszista indíték nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták – tette hozzá.
Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket, amelyeket bűnszervezetben követtek el a vádlottak. Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket egy családtól. Ennél a bűncselekménynél a három vádlott mellett egy negyedik, mindmáig ismeretlenül maradt személy is közreműködött gépkocsivezetőként.
Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, amivel a bíróság szerint minősített emberölés bűnsegédi magatartását valósította meg. A Kiss testvérek és Pető bűnösségét a bíróság még lőfegyverrel, illetve haditechnikai eszközzel való visszaélésben is megállapította.
A bizonyítékok értékelésekor a bíró beszélt a szakértői véleményekről, amelyek szerint a gyilkos fegyverek egyértelműen köthetők a Kiss testvérekhez és Petőhöz, ugyanis megtalálták rajtuk a vádlottak DNS-maradványait, ugyanúgy, ahogy a besenyszögi fegyverrablásnál a sértettek megkötözésére használt ragasztószalagokon is.
Fontos bizonyíték volt még az egyik vádlotthoz köthető bakancs, amelynek nyomát több helyszínen rögzítették, továbbá a mobiltelefonok cellainformációja.
A gyilkos fegyverekkel kapcsolatban a bíró elmondta: titkos adatszerzés bizonyítja, hogy azok a vádbeli időszakban mindvégig Kiss Árpád „rendelkezési körében” voltak.
A vádlottak tagadták bűnösségüket minden személyi sérüléssel járó bűncselekménynél. A Kiss testvérek beismerték a galgagyörki, piricsei és tarnabodi támadásokat, de a bíró szerint még ezek a vallomások sem mindenben feleltek meg a valóságnak. Csontos az eljárás során beszélt az általa elkövetett cselekményekről, és többi vádlott-társa tetteiről is.
A bíró elmondta azt is, hogy a debreceni Perényi 1 szórakozóhelyen tartott házkutatás és szemle során – amikor a rendőrség megtalálta a gyilkos fegyvereket – számos szabálytalanság történt a jegyzőkönyvezés és a hatósági tanú kapcsán, ám ettől még az így szerezett bizonyítékok felhasználhatóak.
A bíró a büntetéskiszabásról elmondta: a cselekménysorozat következtében hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett, a történtek súlyosan megzavarták a köznyugalmat. A súlyos büntetések indoka, hogy többé soha senkinek ne jusson eszébe hasonló bűncselekmények elkövetése.
A romagyilkosságok ügyében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat kedden első fokon a Budapest Környéki Törvényszék. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az ügyész fellebbezett. Az ügyész a három tényleges életfogytiglant tudomásul vette, ám a negyedrendű Csontos István esetében kiszabott 13 éves fegyházbüntetés ellen súlyosítás érdekében fellebbezett.
A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere. Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.
Beperli az államot a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna, ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok valamint a rendőrség együttműködése megfelelő. Helmeczy László erről az MTI-nek beszélt a Budapest Környéki Törvényszéken kedden az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Helmeczy László, aki a tiszalöki ügyben a sértettek képviselője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság is megállapította a szolgálatok felelősségét. Utalt arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő. Szerinte megfelelő együttműködés esetén „egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülnie az elkövetőknek”, és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát. Arról is beszélt, hogy ő volt az egyedüli aki korábban azt mondta, hogy a gyilkosságokat bűnszervezetben követték el, és ezt az álláspontját most a bíróság is megerősítette. Emiatt nem bocsátható feltételes szabadlábra később egyik elkövető sem – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy az államnak fizetnie kell a sértetteknek vagyoni és nem vagyoni kárért. Ha az állam ezt nem teszi meg, pert indít, és mint mondta, nem biztos, hogy a kereset benyújtásával megvárja majd a másodfokú ítéletet.
„Felelnek a gyilkosok és felel az állam is” – fogalmazott. Azt még nem tudja, milyen összegre perli majd az államot, viszont jelezte: nagyon komolynak tartja az okozott vagyoni és nem vagyoni kárt. Példaként említette, hogy az egyik asszonyt több mint két évtizedes munkaviszony után leszázalékolták, most csak 27 ezer forintos szociális járadékot kap. A család egészségileg és anyagilag is tönkrement, az okozott kár szerinte ezért „nem egy-két millió forint”.
A Fidesz szóvivője szerint a romagyilkosságok ügyében született ítélet ellenére is nyitva maradt még néhány kérdés, így például az, hogy miért éppen akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején történtek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében. Az elítéltek mellett kik lehetnek még azok az elkövetők, akik most megúszták, akik neve végig rejtve maradt? – tette fel a kérdést Zsigó Róbert budapesti sajtótájékoztatóján, nyomatékosítva, hogy ilyen ügyek ma nem fordulhatnának elő.
A kormánypárt szóvivője felidézte: a romagyilkosságok perében kiderült, hogy az akkori nemzetbiztonsági szolgálat és az akkori Katonai Biztonsági Hivatal „nemhogy segítette a megelőzést, a felderítést és a tisztánlátását, hanem egyenesen akadályozta”, annyi hibát követtek el annak idején, hogy az „már nem lehet véletlen”.
Kiss István operatív megfigyelését érdekes módon éppen a piricsei támadás napján állították le a Gyurcsány-kabinet alatt. Csontos Istvánról kiderült, kapcsolatban állt a katonai elhárítással, de ezt a Honvédelmi Minisztérium letagadta a Bajnai-kormány idején. A cigánygyilkosságok felderítésére felállított parlamenti vizsgálóbizottság az NBH volt főigazgatóját, Laborcz Sándort, illetve Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket is elmarasztalta a feltárt hiányosságok miatt. Az SZDSZ több politikusa akkor úgy vélekedett, hogy a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden azt írta: bízik abban, hogy az elsőfokú ítéletet másodfokon is megerősítik, és ennek köszönhetően mindenki megérti, mindig az áldozatok mellett kell állni, és ez nem többség vagy kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése. „Amellett, hogy sajnos a teljes igazságot nem sikerült feltárni, ez az ítélet megerősít abban a hitben, hogy Magyarországon a rasszista bűncselekmények elkövetői közül senki sem menekülhet meg a törvény szigora elől, a különösen kegyetlen gyilkosok méltóképp megbűnhődnek tetteikért” – fogalmazott a miniszter.
