Bizonytalanság lett úrrá Németországban

A pártok vezető testületeinek döntéseire várva a politikusok egyelőre a sajtón keresztül vitatkoznak a lehetséges koalíciós forgatókönyvekről.

KG
2013. 09. 24. 15:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vasárnapi választásokon győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szociáldemokrata párttal (SPD) léphet koalícióra, vagy a Zöldekkel alakíthat kormányt. A konzervatívok hivatalosan még egyik lehetséges partnert sem kérték fel koalíciós tárgyalásra, és nincs is egységes álláspontjuk arról, hogy melyik párttal kellene kormányt alakítani. Az SPD pénteken, a párt konventjén határoz majd arról, hogy miként járjon el a választások nyomán kialakult helyzetben.

A CDU elnökségének több tagja szerint tárgyalni kell a Zöldekkel. Ezt szorgalmazza például Armin Laschet, a párt Észak-Rajna-Vesztfália tartományi vezetője. A politikus befolyását jelzi, hogy a tartományból 63 CDU-s politikus jutott be a Bundestagba, az észak-rajna-vesztfáliai konzervatívok így éppen annyian vannak, mint ahány zöldpárti képviselő az egész országból, és számuk meghaladja a CDU bajor testvérpártja, a CSU 56 fős parlamenti csoportjának létszámát. Laschet a Die Welt című lapban kedden megjelent interjúban elmondta, szerinte már csak azért is tárgyalni kell a Zöldekkel, mert a nyitottság „jót tesz a CDU arculatának”.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke viszont elutasítja, hogy a konzervatívok kapcsolatba lépjenek a baloldali ökopárttal. „Én ilyen tárgyalásokat biztosan nem vezetek” – mondta Seehofer a Der Spiegelnek. A Zöldekről a kampányban kiderült, hogy gyámkodni akarnak a német polgárok fölött, és az is kiderült, hogy történetük korai szakaszában nem határolódtak el megfelelő határozottsággal attól az irányzattól, amely büntetlenséget szorgalmazott a kiskorúakkal azok beleegyezésével szexuális kapcsolatot létesítő személyek számára. „Rég dühített fel valami annyira, mint ez a hír” – mondta Seehofer.

Ugyanakkor a bajor konzervatívok vezérkarában sincs egység a Zöldek elutasításában. Gerda Hasselfeldt, a CSU parlamenti csoportjának kedden újraválasztott vezetője szerint például minden lehetőséget meg kell vizsgálni. A demokratikus pártok közös felelőssége, hogy stabil kormány alakuljon Németországban – mondta a politikus a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.

A nagykoalíció mellett kötelezte el magát többek között Volker Kauder, a CDU/CSU-frakció keddi alakuló ülésén újraválasztott frakcióvezető, aki már 2005 óta irányítja a konzervatív képviselőcsoportot a Bundestagban. Kauder a Der Spiegelnek elmondta: a konzervatívok és a szociáldemokraták programja között jóval több az átfedés, mint a konzervatív és a zöldpárti elképzelések között, és az SPD frakciója jóval nagyobb is, ezért velük stabilabb többségre támaszkodó kormányt lehet alakítani.

Az SPD-nek hamar döntenie kell, hogy hajlandó-e felújítani a 2005–2009 közötti kormányzati együttműködést, mert „Európa nem tud várni a németországi kormányalakításra, (az Európai Uniónak) minél előbb cselekvőképes berlini vezetésre van szüksége” – mondta Volker Kauder.

Hasonló megosztottság mutatkozik az SPD-nél is. Elsősorban a párt baloldali szárnya ellenzi a nagykoalíciót, és nem támogatja azt a szociáldemokratáknál is erős észak-rajna-vesztfáliai tartományi szervezet vezetősége sem. Az SPD nem azért indult el a választáson, hogy biztosítsa a parlamenti többséget a konzervatívoknak – hangsúlyozta Hannelore Kraft tartományi miniszterelnök a Rheinische Post beszámolója szerint.

A jövőre nézve biztatást és bátorítást jelentő, fontos győzelemnek nevezte a német CDU–CSU konzervatív pártszövetség választási győzelmét Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este közzétett videoüzenetében, amelyben gratulált Angela Merkel német kancellárnak, a CDU elnökének és a német kereszténydemokratáknak.

 

Személyesen gratulált Berlinben a CDU–CSU választási eredményéhez Rogán Antal. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője történelminek nevezte a konzervatív pártszövetség győzelmét.

A demokráciában nemcsak kormányra, hanem erős ellenzékre is szükség van – tette hozzá a politikus, akit sokan az SPD következő kancellárjelöltjeként tartanak számon, és az SPD logójának színe alapján „a vörös Merkel” néven is emlegetnek.

A Zöldek sem egységesek. A legtöbben nem hisznek abban, hogy sikerülhet megállapodni a konzervatívokkal, de például a párt egyik legsikeresebb vezetője, Winfried Kretschmann Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök szerint alaposan meg kell vizsgálni a kérdést, és legalább a tájékozódó jellegű tárgyalásokig el kell jutni, már csak azért is, mert a nagykoalíció rendkívüli túlerőt jelentene a parlamentben. Kretschmann a Stuttgarter Zeitungnak nyilatkozva rámutatott: a CDU/CSU és az SPD együtt 67,2 százalékkal, vagyis kétharmados többséggel rendelkezik. Így volt ez 2005–2009 között is, amikor a nagykoalíció a kétharmados többségre támaszkodva 40 alkotmánymódosítást hajtott végre – emelte ki Winfried Kretschmann.

Az ARD közszolgálati televízió felmérése szerint a lakosság csaknem kétharmada, 64 százaléka szerint nagykoalíciónak kellene kormányoznia Németországot a következő ciklusban. A konzervatív–zöldpárti koalíciót támogatók aránya nagyjából egyharmados, 32 százalékos.

Joggal sugárzott az örömtől a választások éjszakáján a németek „Muttija”. A joviális, ugyanakkor belül kemény „Mama” majdhogynem történelmi győzelmet aratott.

 

Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!

A kancellár megválasztására és a kormány megalakítására nincsen rögzített határidő. Németország újraegyesítése óta általában a választástól számítva 30-40 napon belül megalakult a kormány. A leghosszabb ideig 2005-ben tartottak a koalíciós tárgyalások, az Angela Merkel vezette konzervatívok akkor 65 nap alatt tudtak megállapodni a nagykoalícióról az SPD-vel. Várakozások szerint ismét nagykoalíció alakul, a koalíciós tárgyalások pedig megint elhúzódnak majd. Az SPD pénteken a párt konventjén határoz arról, hogy miként járjon el a választások nyomán kialakult helyzetben.

A német alaptörvény szerint a Bundestag alakuló ülését a választások után 30 napon belül meg kell tartani. Norbert Lammert, a Bundestag jelenlegi elnöke azt javasolja, hogy az alakuló ülést napra pontosan a választások után egy hónappal, október 22-én tartsák meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.