„Nem tudjuk, hogy Szíriában hajlandóak lesznek-e erre, de ha abban az országban a vegyi fegyver nemzetközi felügyelet alá helyezése lehetővé teszi a légicsapás elkerülését, mi azonnal bekapcsolódunk a munkába Damaszkusszal együtt” – mondta Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
Kijelentette: Moszkva nem csupán a vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezését, hanem ezt követő megsemmisítésüket is sürgeti, akárcsak azt, hogy Szíria teljes jogú tagként csatlakozzon a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW).
Szíria üdvözli az orosz kezdeményezést – jelentette ki hétfőn Moszkvában Valíd Moallem szíriai külügyminiszter. „Figyelmesen hallgattam Szergej Lavrov erről szóló nyilatkozatát. Ez ügyben kijelentem: Szíria üdvözli az orosz kezdeményezést, a szíriai vezetés ugyanis a szívén viseli állampolgárainak életét és az ország biztonságát.”
A szíriai külügyér ugyanakkor ismételten óvta az Egyesült Államokat egy esetleges, a damaszkuszi vezetés ellen irányuló katonai csapástól, és sürgette az ENSZ vegyifegyver-szakértőinek visszatérését Szíriába.
Moszkva továbbra is egy második genfi békeértekezlet összehívását támogatja, és mint Lavrov közölte, azon vannak, hogy az ellenzék is beleegyezzen abba és részt vegyen a tárgyalásokon. A szíriai külügyminiszter megerősítette: országa kész részt venni a tervezett második genfi békeértekezleten, amelyen a válság békés megoldásáról tárgyalnának, de arra figyelmeztetett, hogy egy külső támadás meghiúsítja a konferenciát.
Az MNO korábbi cikkében rámutatott, hogy ahová az Amerikai Egyesült Államok hadserege beteszi a lábát, ott több ezer éves élő kultúrák pusztulnak el.
Madonna, a világ legjobban kereső híressége is állást foglalt Szíria ügyében. A popdíva a napokban hozta nyilvánosságra véleményét a tengerentúlon népszerű Instagram fotó- és videomegosztó oldalon. „U.S. ne avatkozz be Szíriában” – olvasható az énekes néhány napja felkerült, egy papírlapra nyomtatott betűkkel kézzel írott üzenete. Madonna ez alá még odaírta: az emberiség érdekében. Üzenetét Facebook-oldalára is kitette – írta a The Huffington Post hétfőn.
Barack Obama hétfőn hat tévéinterjúban, kedden pedig az országhoz intézett televíziós beszédben próbálja meg maga mellé állítani az amerikai közvéleményt a Szíria elleni katonai csapás ügyében, amelynek jóváhagyásáról várhatóan a héten szavaz az amerikai szenátus.
Az elnöki médiaoffenzívát a Fehér Ház szempontjából az teszi szükségessé, hogy az amerikaiak többsége elutasítja a Szíria elleni katonai fellépést, és annak a törvényhozásbeli elfogadása sem tűnik biztosítottnak.
Obama a PBS, a CNN, a Fox News, a ABC, a CBS és az NBC csatornán hétfő este sugározandó interjúkban érvel majd a Damaszkusz közelében augusztus 21-én végrehajtott vegyifegyver-támadás megtorlása mellett. Az amerikai kongresszus két kamarája közül – amelyek őszi ülésszaka hétfőn kezdődik – a szenátus szavaz előbb az ügyben: ott a honatyák az optimista forgatókönyv szerint már szerdán leadhatják voksaikat, de obstrukció esetén az akaratnyilvánítás akár napokat is csúszhat.
Obama a tervek szerint kedden, a televíziós üzenetét megelőzően személyesen keresi fel a szenátust, hogy ott megpróbálja bebiztosítani a katonai csapást támogató határozat elfogadásához szükséges 51 szavazatot. A 100 tagú, demokrata többségű szövetségi felsőházban a The Washington Post hétfői összesítése szerint az elnök 23 támogató és 28 többé-kevésbé határozott „nem”-re számíthat, a többi szenátor pedig még bizonytalan.
Mélypontra csökkent Barack Obama elnök külpolitikájának elismertsége az Egyesült Államokban; az amerikaiak mindössze 31 százaléka helyesli a Szíriával kapcsolatos magatartását – állapította meg a hétfőn nyilvánosságra hozott közös közvélemény-kutatásában a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet. Az elnök Szíria-politikáját az amerikaiak 63 százaléka, kevés híján a kétharmada elutasítja.
A The New York Times hétfői számában rámutatott, hogy noha az Obama által szorgalmazott katonai csapás néhány vonatkozását tekintve emlékeztet a Reagan által Grenada és a Clinton által Koszovó esetében elrendelt beavatkozásra, sőt a Líbia elleni fellépésre is, ám összességében példa nélkül álló. A támadást ugyanis egy szuverén állam területén hajtanák végre, annak beleegyezése, az önvédelemre vonatkozó ésszerű okfejtés, az ENSZ BT felhatalmazása és a NATO részvétele nélkül, ráadásul annak célja egy már állítólag elkövetett háborús bűncselekmény megtorlása, nem pedig annak a megelőzése lenne.
Az Egyesült Államok meg fogja vizsgálni azt az indítványt, hogy Szíria helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyi fegyvereit, de „komoly kételyei” vannak – jelentették ki hétfőn amerikai tisztségviselők, miközben egyes kommentárok szóba hozták a diplomáciai áttörés lehetőségét is.
Marie Harf amerikai külügyi szóvivő szerint a vegyi fegyverek Szíria általi feladására vonatkozó, az orosz és a szíriai diplomácia vezetője által megszellőztetett indítvány mögött időhúzási taktika is állhat. A szóvivő hangsúlyozta, hogy John Kerry külügyminiszter Londonban nem terjesztett elő konkrét javaslatot azzal, hogy kijelentette: Bassár el-Aszad szíriai elnök véget vethetne a válságnak, ha beszolgáltatná vegyi fegyvereit.
Tony Blinken, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója rámutatott, hogy a javaslat a fenyegető amerikai katonai csapás és Barack Obama elnök nyomásgyakorlásának kontextusában született meg. Blinken hangoztatta, hogy ezt a nyomást nem szabad csökkenteni, és a kongresszusnak meg kell adnia az elnöknek a felhatalmazást a csapásgyakorláshoz.
Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó egy washingtoni fórumon azt hangoztatta: az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy az olyan országok, mint Észak-Korea és Irán, azt higgyék, Washington nem reagál a szíriai vegyi támadásokra.
Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter eszmecserét folytatott Barack Obama elnökkel a szíriai helyzetről, és támogatóan szólt a tervezett katonai akcióról.
Martonyi János külügyminiszter hétfőn azt közölte, minden eddiginél fontosabb és sürgősebb, hogy az ENSZ BT találja meg Szíria ügyében a közös álláspontot, és tegyen megfelelő lépéseket a jövőbeni támadások megakadályozásáért. A tárcavezető közleményében kiemelte: e magyar álláspont megjelent az európai uniós külügyminiszterek vilniusi ülését lezáró szombati közös nyilatkozatban csakúgy, mint az egy nappal korábbi szentpétervári nyilatkozatban, amelyet a G20-csúcstalálkozó résztvevőinek többsége elfogadott, és amelyhez Magyarország is csatlakozott.
