Az amerikai elnök kedden tér vissza hazájába Európából, és már első otthon töltött napjaiban komoly feladat vár rá: meg kell győznie a kongresszust és ezzel együtt az amerikai közvéleményt arról, hogy érdemes egy újabb közel-keleti állam belügyeibe avatkozni. Obama egyik vezető tanácsadója nemrég úgy nyilatkozott, ugyan az elnöknek „természetesen megvan rá a felhatalmazása”, hogy egy esetleges kongresszusi „nem” ellenére is megindítsa a rakétákat, „ezt nem szeretné megtenni, és nem is áll szándékában”. Vörös vonalaival és a kongresszus bevonásával Obama sarokba szorította önmagát – a jövő hét arról fog szólni, hogy próbálja meg magát kiverekedni onnan.
Az Obama-féle „bájhadjáratban”, ahogy az efféle PR-dömpingeket Amerikában nevezik, gyakorlatilag minden vezető kormánytisztviselő részt fog venni, az elnöktől lefelé – és még jó néhányan. A hírek szerint még az előző, George W. Bush-féle kormányzat több vezetője is Obama megbízásából fog kampányolni Szíria megtámadása mellett, de többek közt amerikai-arab szervezetek, civil tömörülések és zsidó csoportok is beszállnak a kampányba, a befolyásos AIPAC például 250 aktivistát küld a törvényhozók meggyőzésére, akik azzal érvelnek majd, hogy ha Aszadot most nem büntetik meg, attól Teherán is vérszemet kaphat.
A szíriai és a közel-keleti békét sürgette Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren mondott beszédében, melyben azt is hangoztatta, hogy a háború a fegyverkereskedők érdeke lehet.
Szombaton Damaszkuszban is több száz keresztény imádkozott Ferenc pápa felhívására a szíriai békéért és az esetleges amerikai katonai beavatkozás ellen. A katolikus egyházfő böjt- és imanapot hirdetett meg erre a napra az egész világon. A római Szent Péter téren mintegy 100 ezer ember gyűlt össze, s szerte a világon is sokan csatlakoztak hozzá. Magyarországon is számos helyszínen imádkoztak a békéért.
Vasárnapi fejlemények
Lapértesülés szerint a Fehér Ház a korábban tervezettnél intenzívebb támadást akar Szíria ellen.
Bassár el-Aszad szíriai államfő tagadja, hogy ő rendelte volna el a lakosság elleni gáztámadást. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint hazája nem zárja ki, hogy esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul egy Szíriáról hozandó határozat érdekében. Martonyi János külügyminiszter egy interjúban értékelte az uniós külügyminiszterek szombati állásfoglalását.
A szíriai helyzetről szóló elemzéseink elérhetők itt és itt.
Egyik legfontosabb szövetségesére azonban Obama ezúttal nem számíthat: a MoveOn.org nevű liberális civil szervezet, amely a tavalyi kampány során komoly pénzeket költött a demokrata elnök újraválasztására, most a beavatkozás ellen emeli fel a hangját. Mintegy 50 ezer dollárt költöttek egy „Ne történjen meg megint” című televíziós hirdetésre, mely szerint a szíriai beavatkozás Irak és Afganisztán-szintű fiaskót jelentene Amerika számára. „Ne vigyetek ismét rossz útra minket” – figyelmezteti a hirdetés a törvényhozókat. „Tagságunk több mint 70 százaléka a beavatkozás ellen szavazott, így nem volt más választásunk” – nyilatkozta a szervezet elnöke, Anna Galland az új, Obama-ellenes irányról.
A közvélemény-kutatások tanúsága szerint az amerikaiak körülbelül fele a beavatkozás ellen van, és csak 30 százalék támogatja Aszad megbüntetését. A választók pedig nem félnek hangot is adni meggyőződésüknek, ami legalább egy politikust már álláspontja felülvizsgálatára kényszerített. Michael Grimm New York-i republikánus képviselő Obama múlt szombati bejelentését követően az elnök mellé állt, öt nappal később azonban meggondolta magát. „Konzultáltam választóimmal, és úgy döntöttem, nem támogathatok egy hadi beavatkozást, miközben annyi probléma megoldása vár ránk itthon” – nyilatkozta. A Washington Post csokorba gyűjtötte azokat a politikusokat, akik hasonlót tapasztaltak otthon: a pennsylvaniai Mike Fitzpatrick például napi több száz háborúellenes hívást kap aggódó polgároktól, a marylandi Andy Harris pedig egy spontán szavazás eredményét osztotta meg: 753 ellene, 10 mellette és így tovább.
A New York Times számlálója szerint jelenleg 153 képviselő áll a háború ellen, és csupán 40 mellette. Ha az első számláló eléri a 218-at, Obama hívhatja vissza hadihajóit, ám a küzdelem még nem dőlt el, hiszen több mint kétszáz alsóházi tag még nem döntött szavazatáról (a szenátusban hasonló a helyzet, bár ott a demokrata többségnek köszönhetően kicsivel könnyebb a háborúpártiak helyzete). Obamának mindent bele kell adni a jövő héten, a Times szerint ugyanis a héten tartott titkos megbeszélésekről sok politikus vegyes érzésekkel távozott: Martin Dempsey tábornok húzódzkodásával, Chuck Hagel védelmi miniszter bizonytalanságával, John Kerry külügyminiszter pedig túlzott magabiztosságával taszította a képviselőket. Az elnök emberei szerint azonban mindez nem számít. „Nem érdemes számolgatni a voksokat, ez a kérdés a jövő héten fog eldőlni” – fogalmazott Denis R. McDonough kabinetfőnök.
Az izraeli Haaretznek egy szíriai ellenzéki adott interjút, amelyben az amerikai polgárokhoz hasonló véleményt fogalmaz meg, legalábbis a felszínen: „Nem akarunk újabb Irakot”. A csak a Nemzeti Tanács „vezető tagjaként” megnevezett férfi leszögezte, az ellenzék sem akar egyetlen amerikai katonát sem hazája földjén látni. „A szíriai népnek kell megdöntenie Aszad hatalmát. Csak annyit szeretnénk, hogy Amerika kiegyenlítse a küzdelmet: a felkelők nem tudnak orosz vadászgépek és kémiai fegyverek ellen küzdeni. Ha ezeket elveszik Aszadtól, a napjai meg vannak számlálva" – fogalmazott a férfi.
(CNN, The Washington Post, Fox New, Haaretz,The New York Times)
