Ez volt az első reagálása az amerikai kormánynak azóta, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján az elsősorban Franciaországot és Németországot sújtó lehallgatási botrány akaratlanul is a fő napirendi téma volt. A csúcson megállapodás született arról, hogy német–francia kezdeményezés keretében az Egyesült Államokkal való titkosszolgálati együttműködést az év végéig új alapokra helyezik.
Jennifer Psaki külügyminisztériumi szóvivő helyi idő szerint péntek esti nyilatkozatában csak annyit mondott: az Egyesült Államok elismeri, hogy feszültség alakult ki. Elismeri azt is, hogy az NSA lehallgatási tevékenységét több szövetséges részéről bírálat érte – jelentette ki.
Mindehhez a szóvivő csak azt tette hozzá, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a szóban forgó szövetségesekkel.
Megbénult péntek este az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség internetes oldala. Az ügynökség szóvivője szerint műszaki hiba történt, és nem igaz az a híresztelés, hogy hackertámadás érte a honlapot. Az elmúlt hónapok, hetek, illetve napok lehallgatási botrányainak középpontjában álló ügynökség meg nem nevezett szóvivője először csak annyit közölt, hogy a leállás okát vizsgálják. Később azt mondta, hogy műszaki hiba történt, amely egy tervezett művelet során lépett fel. Nem igazak azok a híresztelések, amelyek szerint informatikai támadás érte a honlapot – tette hozzá.
Az nsa.gov internetes oldala még több órával a leállás után sem volt elérhető. A Twitter közösségi portálon olyan találgatások jelentek meg, hogy hackertámadás történhetett. Az Anonymous hackercsoport kárörvendően reagált a történtekre, de a felelősséget – legalábbis egyelőre – nem vállalta magára. A csoport az elmúlt években egy sor hackertámadást hajtott végre, és ezek elkövetését vállalta.
Németországhoz hasonlóan az amerikai hírszerző szolgálatok kémtevékenysége által érintett Franciaország intenzíven együtműködik az amerikai, valamint a brit titkosszolgálatokkal és rendszeres információkkal látja el őket – állította szombati számában a Süddeutsche Zeitung című német napilap. Minderről az ugyancsak német NDR televízió is beszámolt.
Az újság az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi munkatársától, a lehallgatási botrányt kiszivárogtatásaival kirobbantó Edward Snowdentől származó dokumentumokra hivatkozva arról írt, hogy a francia kormány Lustre kódnév alatt partnerségi együttműködési megállapodást kötött egy „Five Eyes” nevű titkosszolgálati szövetséggel. A szóban forgó szövetségben az Egyesült Államok mellett részt vesz Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Kanada.
A Süddeutsche Zeitung szerint Franciaországhoz hasonlóan az amerikai és a brit titkosszolgálatokkal együttműködik Izrael, Svédország és Olaszország is. Az elmúlt napokban Párizsban és Berlinben nagy felzúdulást váltott ki, hogy az NSA több tíz millió francia telefonbeszélgetést hallgatott le, és lehallgathatták Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is.
Ezt követően az Európai Unió állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott csúcsértekezletén megállapodás született arról, hogy francia–német kezdeményezéssel december végéig új alapokra helyezik az amerikai titkosszolgálatokkal való együttműködést.
Rövid időn belül immár másodszor kérették be a mexikói külügyminisztériumba az Egyesült Államok nagykövetét. Az AFP francia hírügynökség helyi idő szerint péntek esti értesülése szerint José Antonio Meade külügyminiszter magyarázatot követelt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek az országot érintő hírszerző-lehallgató tevékenysége miatt. A hét elején egyízben már bekérették a diplomatát a minisztériumba, és közölték vele, hogy hivatalos vizsgálat indul az ügyben.
Minderre annak nyomán került sor, hogy a Der Spiegel című német hetilap a hét végén arról írt: az informatikai hírszerzéssel foglalkozó amerikai ügynökség feltörte a mexikói elnöki hivatal informatikai rendszerét és hozzáfért az államfő elektronikus leveleihez. A műveletet még 2010-ben, Felipe Calderón hivatali idején hajtották végre. Az már korábban kiderült, hogy az NSA a jelenlegi mexikói elnök, Enrique Pena Nieto digitális kommunikációját is megfigyelte, amikor a politikus még elnökjelölt volt.
