A kormányfő a csaknem száz macedón és magyar üzletember előtt – utalva a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos emelkedésére a harmadik negyedévben – azt mondta: „jó reményünk van arra”, hogy az idei negyedik negyedévben és jövőre még nagyobb lesz a magyar gazdasági növekedés üteme. Hallgatóságának felidézte, hogy kormánya az elmúlt években újjászervezte Magyarországot, s ennek során szinte minden lépését – a bankadótól kezdve, a nyugdíjrendszer átalakításán át az egykulcsos adóig – erőteljes nemzetközi szakmai és politikai kritika kísérte.
Ez azonban szerinte érthető, hiszen „majdnem mindent másképp csináltunk, mint mások” Megerősítette álláspontját: ha Európa nem tér vissza a munkaalapú gazdasághoz – amelyet ezelőtt ötven évvel jóléti gazdaságra váltott át –, továbbá az alacsony adókhoz, „a limitált államhoz, ugyanakkor stabil politikai vezetéshez”, és ha nem tud személyes felelősséget is vállalni néhány vezető Európa jövőjéért, akkor folytatódni fog a kontinens gazdaságának zsugorodása.
A macedóniai magyar befektetésekről – amelyek jóval nagyobb arányt képviselnek, mint fordítva – azt mondta, Magyarország az üzletet csak az együttműködés alapján tudja elképzelni, így csak olyan területeken ruház be, amelyek a macedónoknak is megfelelnek. A miniszterelnök jelezte, Magyarország ma az ötödik helyen áll Macedóniában a „beruházási listán”, ám ezt a pozíciót Budapest még tovább akarja javítani.
GDP, beruházások, foglalkoztatottság, külkereskedelem – egyre jobbak a gazdaságról szóló számok.
Orbán Viktor egyúttal biztatta a macedón üzletembereket, hogy kapcsolódjanak be a magyar gazdaság vérkeringésébe. „A Balkánnal kialakított gazdasági kapcsolatrendszer természetes része az életünknek” – fogalmazott. A fórumon mondott köszöntőjében Nikola Gruevszki macedón kormányfő azt hangsúlyozta, hogy országa – a legfrissebb adatok alapján – lassan túl van a válságon. Kormánya fő céljai között említette a versenyképesség növelését és az innováció erősítését. Közölte, céljuk, hogy a Magyarországgal ápolt kiváló politikai kapcsolatukat a gazdaságban is érvényesítsék.
A magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) honlapján elérhető tájékoztatás szerint Macedónia gazdasága kicsi, a GDP 6,5 milliárd euró körül mozog. A fő gazdasági gond az alacsony életszínvonal és a nagy munkanélküliség. A macedón gazdaságban jelentős tételt képviselnek a vendégmunkások jövedelem-hazautalásai. A külföldön dolgozó macedónok száma félmillió körül mozog, hazautalásaik mintegy 150 ezer háztartás számára biztosítanak megélhetést.
A Magyarország és Macedónia közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulásában 2011-től kezdődően az áruforgalom lassú konszolidációja figyelhető meg: 2012-ben meghaladta a 127 millió eurót – ami éves szinten 13,7 százalékos növekedést jelent –, összetételét tekintve pedig egyaránt nőtt az export és import is – olvasható a HITA tájékoztatójában, amelyben kiemelik, hogy az új Nyugat-Balkán-stratégia alapján egyre több magyar vállalat mutat komoly érdeklődést a régió iránt.
Macedón állami kitüntetést vett át csütörtökön Szkopjéban Orbán Viktor miniszterelnök elsősorban a balkáni ország euroatlanti integrációjának előmozdítása érdekében végzett munkájáért.
A Szeptember 8. elnevezésű érdemrendet Gjorge Ivanov macedón államfő adományozta Orbán Viktornak – a hivatalos megfogalmazás szerint – a Magyarország és Macedónia közötti baráti viszony elismeréséül és Macedónia nemzetközi tekintélyének erősítéséért. Szeptember 8-a Macedóniában a függetlenség napja, az ország ugyanis 1991-ben ezen a napon kiáltotta ki függetlenségét.
A macedón köztársasági elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy Macedónia függetlensége szimbólumával mond köszönetet „nagy barátjának és támogatójának, Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak”.
Gjorge Ivanov idézte a magyar kormányfő azon korábbi kijelentését, amely szerint Macedónia helye az Európai Unióban van, a kétoldalú nézeteltérések rendezését pedig nem lehet a csatlakozási tárgyalások előfeltételéül szabni. Ezzel utalt arra, hogy a Macedónia és Görögország közötti névvita hosszú ideje hátráltatja a 2005 óta tagjelölt Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Orbán Viktor a ceremónián kijelentette, hogy a kitüntetést egész Magyarország kapta. Elismerését fejezte ki egyúttal a macedón gazdaság újjászervezéséért, valamint Szkopje nemzetépítési munkájáért.
Macedóniának, ha saját népe is úgy kívánja, Európában a helye – hangoztatta, majd azzal folytatta, hogy ha Macedónia tagja lesz az Európai Uniónak, annak egyetlen ország sem lesz vesztese, Macedónia szomszédjai sem, sőt az egész unió nyerni fog vele. „Ennek belátása előbb-utóbb összeurópaivá válik” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a Balkán nem probléma, hanem lehetőség az Európai Uniónak, mégpedig arra, hogy megnövelje súlyát és gazdasági erejét.Az egynapos hivatalos látogatáson Szkopjéban tartózkodó magyar kormányfő ezt a macedón kollégájával, Nikola Gruevszkivel tartott sajtótájékoztatón mondta csütörtökön, megerősítve, hogy Magyarország továbbra is támogatja Macedónia euroatlanti integrációját.
