Totálisan megbukhat a szociálliberálisok terve

Borítékolható volt Pontáék kudarca Románia régiósítása kapcsán.

A 2012 decemberében alakult, kétharmados parlamenti többség támogatását élvező második Ponta-kormány komoly kormányzati célokat fogalmazott meg az államreformra vonatkozólag, mely magába foglalta a terület-közigazgatási reformot, a decentralizációt, és legfőképp az alkotmány módosítását.

Noha ezek a reformintézkedések egész éven át a politika napirendjén szerepeltek, lényeges előrelépésekről, megvalósításokról – leszámítva a különböző elképzeléseket – aligha beszélhetünk, ugyanis a Liviu Dragnea miniszter vezette Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium számos, előre nem látott akadályba ütközött – olvasható a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet legfrissebb tanulmányában.

A rendszerváltást követően Romániában a regionalizációt, a régióban való gondolkodást nem támogatta a kormány, a kezdeti elutasítás csak az Európai Unióhoz való csatlakozási igénynek és az EU által támasztott követelményeknek betudhatóan változott meg. Annak tudatában, hogy Románia milyen gyengén teljesített a 2007–2013-as programozási időszak forrásainak lehívásában, és hogy – vélhetően – az ország ugyanilyen kilátások elé néz az elkövetkezendő fejlesztési időszakra is, a Victor Ponta vezette kormány határozott lépésre – a területi-közigazgatási reform megvalósítására – szánta el magát – állapította meg az MT.

Az elemzőközpont szerint a Ponta-kormány elszántságára látszik utalni, hogy egy év leforgása alatt kívánta megvalósítani e reformot, de a konkrét elképzelésekről – leszámítva a vázlatos kormányprogramot és egy, januárban, a Gandulban megjelent cikket – aligha beszélhetünk.

Az RMDSZ már a kezdetektől ellenezte a nyolc fejlesztési régió közigazgatási hatáskörrel való felruházását, 16 régióról szóló elképzelése, melyben szerepel a székelyföldi (Maros, Hargita és Kovászna megyék), továbbá a partiumi régió (Szilágy, Bihar és Szatmár megyék), már 2009 óta ismert. Az EMNP tervezetében az RMDSZ-szel szemben nem a létező közigazgatási egységekből, a megyékből indult ki, hanem a regionális identitások által lehatárolt területi egységekből, melyben fontos szerepet játszanak az alulról jövő kezdeményezések, továbbá a térszerkezeti kapcsolatok – ismertette az MT.

„A parlament őszi ülésszakának kezdetével a területi közigazgatási reform egyre inkább háttérbe szorult és lekerült a politika napirendjéről. A területi közigazgatási reform elé gördülő akadályt a kormányzó pártok helyi elitje és megyei tanácselnökei jelentették, akik e reformban jogköreik csorbulását, befolyásuk csökkenését látták, és egy belső harc bontakozott ki a tanácselnökök között a jövendőbeli régióközpontokról.”

Az erdélyi elemzőközpont szerint a jelenlegi kormányt többször érte az a vád, hogy nincs olyan jövőképe, amelynek alárendelné a kormányzati célokat. Ehelyett olyan reformokat helyez kilátásba, amelyekről még politikai körökben sincs konszenzus, ráadásul olyan rövid idő alatt igyekszik ezeket megvalósítani, közvita nélkül, hogy már előre borítékolható a kudarc – tették hozzá.

A napokban elfogadott decentralizációs törvény, mely megerősítette a megyei tanácselnökök pozícióját, ugyan elhárította a regionalizációt ellenző helyi elit ellenállását, azonban a regionalizációs reform indokoltságát jórészt megszüntette, mert a megyei tanácsok megerősítése után immár kevésbé tűnik szükségesnek a regionális szint közigazgatási hatáskörökkel való felruházása. A kormánynak ez a lépése is jelzi, hogy a társadalmat érintő reformok bevezetésekor nem elég körültekintő és következetes, nem számol az esetleges ellenállással, mely végső soron a teljes reformot meghiúsíthatja – zárul az elemzés.

Martonyi János október 30-án arról beszélt, hogy nemzetközi, illetve európai normák kimondják, hogy nem szabad olyan területi beosztást meghatározni, amely az adott területen élő kisebbséget hátrányosan érinti, adott esetben a kisebbség létszámának a csökkenéséhez vezet. Márpedig azok a regionális elképzelések, amelyek megjelentek Romániában, „nagyon sajnálatos módon arra utalnak, hogy egy olyan területi módosítás következne be, ami igenis hátrányosan érintené éppen azt a közösséget, amelyiknek a nagy többsége, mint látjuk és láttuk, valamiféle autonómiaformának a megvalósítását tartaná demokratikus megoldásnak” – mutatott rá a külügyminiszter.

A Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati tisztségviselői révén kezdeményezi és támogatja a helyi népszavazások kiírását a romániai régiók átszervezése ügyében – közölte az MPP az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján. A régiók ügyében folyamatosan voltak tiltakozó megmozdulások, sőt az Európai Bizottsághoz is eljutott egy kezdeményezés.

Július 20-án mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére. „Az erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát” – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző intézet az esemény kapcsán.