Bíró Zsolt, az MPP pártelnöke által aláírt közlemény szerint az MPP cselekvően támogatja a népszavazások kiírása érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtés folyamatát minden olyan közigazgatási egységben, ahol erre a választások alkalmával felhatalmazást nyert, vagyis Maros, Hargita és Kovászna, valamint Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben.
„Az Európai Unióban elfogadott elv, hogy a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell! ( ) A román kormány tervezett régióátszervezési elképzelései kapcsán ismételten leszögezzük: mind Székelyföld, mind a Körösök vidéke (Partium) esetében határozott elképzelésünk, hogy ezen területek a jövőben csakis önálló fejlesztési régióként határozhatóak meg” – olvasható a közleményben.
A nyilatkozat leszögezi: az MPP nem mond le a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen 2009. szeptember 5-én elfogadott elvről, mely szerint Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie.
Helyi népszavazásokat szerveznek két, magyar többségű régió létrehozásáért Romániában. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, a népszavazásokat az aláírásgyűjtés után helyi tanácsi határozattal írják ki, amelyet a megyei kormányhivatalok megtámadhatnak.
Arra törekednek, hogy a kormányhivataloknak ne legyen jogi alapjuk a tanácsi határozatok megtámadására. A főtitkár szerint fontos, hogy a közelgő romániai közigazgatási átszervezéskor olyan régiók jöjjenek létre, amelyek garantálják, hogy a magyar közösségek fölött ne hozhassanak döntéseket.
„Az önálló székelyföldi és partiumi fejlesztési régió megteremtése mellett érvényesülnie kell a közösségünket megillető önrendelkezési jognak, amely Székelyföld esetében egyet jelent a területi autonómiával. Belső-Erdélyben és Partiumban a sajátos jogállású önkormányzatok intézményesítésével, a szórványmagyarság esetében pedig a személyi elvű (azaz a kulturális) autonómia megteremtésével” – zárul az MPP közleménye.
Az Európai Bizottság július 27-én elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ennek kapcsán azt nyilatkozta: azt is lehetségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság indoklását felhasználva elkészítik és benyújtják a kezdeményezésnek egy újabb változatát.
Izsák korábban a román régiósítási tervekkel kapcsolatban azt nyilatkozta: a Ponta-kormány úgy akarja átalakítani a közigazgatást, hogy az új rendszer továbbra is a népességkeveredést szolgálja. A március 10-ei marosvásárhelyi tüntetésen mintegy harmincezer ember által elfogadott petícióra, amely a székelységnek a régiósítással szembeni elvárásait tartalmazza, nem kaptak választ a román kormánytól.
Július 20-án mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére. „Az erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát” – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző intézet az esemény kapcsán.
Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett. Később Tőkés úgy fogalmazott: Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését. Szeptember 3-án összehívták a Románia Csillaga érdemrend közgyűlését, miután a rend hét tagja azt kérte, hogy vonják vissza a kitüntetést Tőkéstől.
Nem távolították el az épületek faláról vagy csak zászlórúdra helyezték át a polgármesterek a székely zászlót azokon a Kovászna megyei településeken, amelyeken a megyei prefektus, a kormány megbízottja szerint „megoldódott” a székelyzászló-ügy – olvasható a Székelyhon hírportálon.
