Athén átvette a stafétabotot

Görögország átvette az uniós elnökséget, Lettország pedig a lat helyett bevezette az eurót január 1-jén.

Athén Litvániától örökölte az elnökségi stafétabotot. Ezzel kapcsolatban Antonisz Szamarasz kormányfő három fő célt említett: a takarékosság és a növekedés elősegítését, valamint az illegális bevándorlás elleni harcot. Görögország Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettes szerint nagyon költséghatékony elnökségre készül, mindössze ötvenmillió eurót szán a feladatra.

Január elsején tizenhétről tizennyolcra emelkedett az eurózóna tagjainak száma, mivel Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt, és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez – amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja –, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatja. Pár hete a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.Január 1-jén az Európai Unió összes tagállamában megnyílik a szabad, korlátlan munkavállalás lehetősége az EU-hoz hét évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott két ország, Románia és Bulgária állampolgárai előtt. Ez ellen leghatározottabban a brit kormány emelte fel a hangját, azt állítva, hogy az EU-ból érkező bevándorlók már most is komoly terhet jelentenek a szigetország szociális ellátórendszere számára. Brüsszel szerint viszont ezek az állítások megalapozatlanok, sőt az uniós munkavállalók nettó befizetők a szigetországban.

Szigorodtak az új év első napján az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának bizonyos szabályai. A Downing Street két hete jelentette be, hogy a brit miniszterelnök által korábban ismertetett széles körű szigorítási tervek közül elsőként, január 1-jétől az álláskereséssel kapcsolatos szociális ellátás korlátozása lép életbe.

Ennek alapján az uniós társállamokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat. Az új szabályok szerint ha a külföldi EU-munkavállalóknak ilyen jellegű támogatásra az első három hónap elteltével is szükségük lenne, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e juttatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy belátható időn belül álláshoz jutnak.

A szigorítások az eredeti tervek szerint az idei év első felében léptek volna életbe, ám David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök a kormányfői hivatal útján két héttel ezelőtt ismertetett nyilatkozatában közölte, hogy az új korlátozások érvényesítését a brit kormány felgyorsítja. Ennek célja a kormányfő szerint az, hogy „kevésbé vonzó hellyé tegye az Egyesült Királyságot azoknak az EU-bevándorlóknak, akik idejönnek és megpróbálnak az állam nyakán megélni”.

Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások szerdai lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb bel- és külpolitikai vitatémává vált az uniós bevándorlás szabályozása, és a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció az elmúlt hetekben sorra jelentette be a szigorítási terveket. Ezek egy részét a kormánykoalícióban részes Liberális Demokraták is éles bírálatokkal illették. A brit kormány az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.

A román külügyminisztérium szóvivője, Brandusa Predescu az újév előestéjén a BBC-nek nyilatkozva kifogásolta a brit sajtóban a román és a bolgár munkavállalók nagy-britanniai beáramlásával kapcsolatban megjelent cikkeket. Predescu szerint a várható invázióról és főleg a két országból érkező romákról közölt egyes brit sajtóbeszámolók a rasszizmussal határosak.