A főszerkesztő a lap önkéntes munkatársainak küldött decemberi levelében két dologgal magyarázta a fájdalmas döntést. A privát ok, a megromlott egészségi állapot mellett a leállás fő oka a kiszámíthatatlan gazdasági környezet: nem bírnak megküzdeni a vágtató inflációval.
„Kizárt, hogy évi 28-30 százalékos inflációnál az előfizetési és hirdetési árakat három hónapnál hosszabb időre lehessen előre megtervezni. A kolónia ma nem képes eltartani egy nyomtatott újságot úgy, ahogy mi előállítjuk, [ ] a megható adakozások és fölülfizetések nem elegendők” – fogalmazott a főszerkesztő.
„Optimizmussal hisszük, hogy lesz valamilyen fajta folytatás a kolónia előnyére. Lehet, hogy sikeresen kitermel magából egy újabb vállalkozói közeget, amely képes és hajlandó beleadni tudását és életének egy jókora részét annak a föladatnak teljesítésére, hogy a kolóniát szolgálja hírekkel és egyebekkel. Saját meglátásom szerint ezt legkönnyebben elektronikusan lehetne megoldani. Születhetne egy internetes újság vagy hírlevél, akár egy komolyabb honlap, portál” – vázolta a lehetséges jövőképeket Haynalné Kesserű Zsuzsánna.
Az argentin peso az MTI jelentése szerint két nap alatt 13 százalékkal gyengült a dollárhoz képest – a nemzeti valuta ilyen gyors ütemű leértékelődésére a 2001–02-es, az ország legsúlyosabb szociális és gazdasági válsága óta nem volt példa. Az országban 2011 óta szigorúan korlátozzák a lakosság dollárvásárlásait. A hivatalos és a feketeárfolyam jó ideje szétvált: hivatalosan 7,79 pesót adnak a dollárért, feketén akár ennek a dupláját is meg lehet kapni. Nemcsak az ország gazdasága van összeomlóban, akadoznak a közszolgáltatások is: a nyári hőségben egész tartományokban áll le az áramszolgáltatás, a vízszolgáltatás is kimaradozik – Buenos Airesben például negyven fok fölötti rekordhőmérsékleteket mértek. Az elkeseredett lakosság tüntet, több helyen lezárták az utcákat, és konfliktusokra került sor az elégedetlenkedők és az ellenük kivezényelt rendőrök között.
(Az Argentínai Magyar Hírlap decemberi számát itt olvashatják.)
