Mint azt a 2014-es európai parlamenti választásokról szóló korábbi cikkeinkben bemutattuk, a Magyarországgal szomszédos országok többségében kormánypárti siker, míg a legnépesebb tagállamok közül Nagy-Britanniában és Franciaországban az EU-szkeptikus erők áttörése várható. Befejező írásunkban egy-két érdekes helyzetben lévő tagország erőviszonyait fogjuk bemutatni, de a következő hónapokban többször is visszatérünk arra, hogy mind a hazánkkal szomszédos államokban, mind a legnépesebb tagországokban milyen előjelekkel várják a voksolást.
Az unió soros elnöki tisztét betöltő Görögországban mindenki számára ismertek a gazdasági mutatók, az állam egyelőre az államcsőd határán dülöngél, és csupán a nemzetközi pénzügyi intézmények tartják lélegeztetőgépen. Éppen emiatt a kormánnyal szembeni erők diadalát jósolják a felmérések, az első helyen a szélsőbaloldali Sziriza végezhet, amelyet szorosan követhet a jobbközép, kormánypárti Új Demokrácia. Harmadik helyen a szélsőjobboldali Arany Hajnal futhat be. A 2009-es győztes baloldali Paszok várhatóan éppen csak átlépi az ötszázalékos küszöböt.
Írországban, ahol szintén a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kellett fordulni a 2008-as világválságot követően, a görögökkel éppen ellentétes utat jártak be az elmúlt években. Bár a korábbi, a Fianna Fáil vezette kormány belebukott a válságkezelésbe, a 2011-ben hatalomra kerülő, szintén jobbközép Fine Gael és a balközép Munkapárt koalíciója mostanra kivezette a szigetországot a krízisből, beindult a gazdasági növekedés, és az állástalanok aránya is lassan ugyan, de csökken. Ennek egyelőre a politikai haszna is megvan, mivel a Fine Gael 28, a Fianna Fáil 22, a radiális baloldali Sinn Féin 18, a Munkapárt pedig 10 százalékon áll.
Portugáliában évek óta folyamatos a recesszió, és a nemzetközi pénzügyi intézményeknek itt is be kellett avatkozniuk. Az elégedetlenség ebben az államban is tapintható, és a 2011-ben hatalomra került jobbközép kormány sem volt képes megállítani a zuhanást. Éppen emiatt az év eleji erőviszonyok alapján baloldali áttörést hozhat az EP-választás. A szocialisták 35-37 százalékon állnak, a kommunisták 10-11 százalékon. A jobbközép erők együttesen a szavazatok 33-34 százalékára számíthatnak.