Arra a kérdésre, hogy polgárháborús helyzet van-e a Krímben, Nagyezsda Gladkih úgy felelt: az oroszbarát lakosok az Ukrajnától való elszakadást követelik, az ukránok és a krími tatárok viszont az ország egységének megőrzését szorgalmazzák.
Azzal kapcsolatban, hogy referendumon a lakosság hány százaléka támogatná az elszakadást Ukrajnától, azt mondta, várhatóan a szavazóknak csak a fele, azoknak is egy része alapvetően a gazdasági nehézségek – az alacsony nyugdíjak és fizetések – miatt. (A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje május 25-ére írt ki népszavazást a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről. A szavazóknak nem a terület elszakadásáról kell majd véleményt nyilvánítaniuk, hanem arról, hogy a Krími Köztársaság szuverén állammá váljon-e Ukrajnán belül.)
A krími magyar vezető arról is beszélt, hogy a dél-ukrajnai félszigeten vannak, akik valószínűnek tartják az orosz beavatkozást, bár a budapesti memorandum értelmében Moszkvának erre nem lenne lehetősége. (A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.)
Nagyezsda Gladkih véleménye szerint Oroszország bejelentései arra utalnak, hogy Moszkva békét akar. A terület esetleges elszakadása csak népszavazással valósulhat meg – tette hozzá.
Ami Ukrajna körül és jelenleg különösen a Krím félszigeten zajlik, óriási veszélyt jelent az egész régió szabadságára és stabilitására – jelentette ki Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke csütörtök este, a budapesti Lengyel Intézet rendezvényén. Elmondta: Ukrajna Lengyelországban „mindenütt jelen van”, „Nemcsak azért, mert szomszédunk, hanem főleg azért, mert sokkolt bennünket mindaz, ami ott történt, a több tucat tüntető kivégzésszerű lemészárlása” – mondta.
Washington csütörtökön értésre adta: már nem tekinti Ukrajna elnökének Viktor Janukovicsot. „Lemondott tisztségéről, és aláásta legitimitását”, amikor elmenekült Kijevből azután, hogy megállapodást kötött az ellenzékkel – mondta Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.
Mint azt korábban megírtuk, ugyan már Olekszandr Turcsinovot kinevezték államfőnek, és kiírták májusra az elnökválasztást, jogi szempontból még mindig Viktor Janukovicsot kellene Ukrajna elnökekének hívni. A legutolsó hivatalos felmérés szerint egyébként ő a legnépszerűbb államfőjelölt. A gazdaság az utolsókat nyögi, a képviselők a következő három hónapot mégis az elnökválasztásnak szentelik.
Martonyi János külügyminiszter a nap folyamán szlovák és cseh kollégájával, valamint a lengyel külügyi tárca képviselőjével Ukrajnába utazott. Pénteken Kijevben a tervek szerint Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel, Vitalij Klicskóval, az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformért (UDAR) párt elnökével és várhatóan Julija Timosenkóval is találkoznak.
Az ideiglenes államfő és a frissen kinevezett miniszterelnök is ígéri: szavatolják a kisebbségek jogait. A kisebbségek jogainak megvédésére szólította fel az Európai Parlament csütörtöki nem kötelező erejű határozatában az ukrán törvényhozást és az új kormányt. Az EP Janukovics számláit is górcső alá veszi, közben Svájc döntést hozott a „volt” ukrán elnök esetleges svájci bankbetétjeinek befagyasztásáról.
Turcsinov ideiglenes államfő még csütörtökön utasítást adott a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabály „sürgős kidolgozására, tekintettel azokra a spekulációkra, amelyek körbeveszik ezt a kérdést”. Az új törvény az előzővel szemben „teljesen kiegyensúlyozott lesz, tiszteletben fogják tartani mind Kelet-, mind Nyugat-Ukrajna, az összes etnikai csoport és nemzeti kisebbség érdekeit” – ígérte.
A munkacsoportban képviseltetni fogja magát az összes parlamenti frakció és képviselői csoport. A szöveg megfogalmazásához igénybe veszik nyelvészeknek, filológusoknak és társadalmi kérdések szakértőinek a segítségét is.
Ami Ukrajna körül és jelenleg különösen a Krím félszigeten zajlik, óriási veszélyt jelent az egész régió szabadságára és stabilitására – jelentette ki Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke csütörtök este, a budapesti Lengyel Intézet rendezvényén.
