Arra a kérdésre, hogy polgárháborús helyzet van-e a Krímben, Nagyezsda Gladkih úgy felelt: az oroszbarát lakosok az Ukrajnától való elszakadást követelik, az ukránok és a krími tatárok viszont az ország egységének megőrzését szorgalmazzák.
Azzal kapcsolatban, hogy referendumon a lakosság hány százaléka támogatná az elszakadást Ukrajnától, azt mondta, várhatóan a szavazóknak csak a fele, azoknak is egy része alapvetően a gazdasági nehézségek – az alacsony nyugdíjak és fizetések – miatt. (A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje május 25-ére írt ki népszavazást a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről. A szavazóknak nem a terület elszakadásáról kell majd véleményt nyilvánítaniuk, hanem arról, hogy a Krími Köztársaság szuverén állammá váljon-e Ukrajnán belül.)
A krími magyar vezető arról is beszélt, hogy a dél-ukrajnai félszigeten vannak, akik valószínűnek tartják az orosz beavatkozást, bár a budapesti memorandum értelmében Moszkvának erre nem lenne lehetősége. (A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.)
Nagyezsda Gladkih véleménye szerint Oroszország bejelentései arra utalnak, hogy Moszkva békét akar. A terület esetleges elszakadása csak népszavazással valósulhat meg – tette hozzá.
Ami Ukrajna körül és jelenleg különösen a Krím félszigeten zajlik, óriási veszélyt jelent az egész régió szabadságára és stabilitására – jelentette ki Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke csütörtök este, a budapesti Lengyel Intézet rendezvényén. Elmondta: Ukrajna Lengyelországban „mindenütt jelen van”, „Nemcsak azért, mert szomszédunk, hanem főleg azért, mert sokkolt bennünket mindaz, ami ott történt, a több tucat tüntető kivégzésszerű lemészárlása” – mondta.
Washington csütörtökön értésre adta: már nem tekinti Ukrajna elnökének Viktor Janukovicsot. „Lemondott tisztségéről, és aláásta legitimitását”, amikor elmenekült Kijevből azután, hogy megállapodást kötött az ellenzékkel – mondta Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője.