Februárban világszerte több elnök- és parlamenti választást, Svájcban pedig népszavazást tartottak az uniós bevándorlók számának szabályozásáról, amely Európa-szerte nagyon komoly viharokat keltett. A legnagyobb ellentétek a thaiföldi parlamenti és a líbiai alkotmányozó gyűlésről szóló voksolás kapcsán alakultak ki, amelyek napjainkig sem csillapodtak le, miközben folyamatosak a véres összecsapások.
Szerencsére vérontás nélkül, szinte békésen zajlottak le Thaiföldön a február 2-i parlamenti választások, annak ellenére, hogy a hónapok óta tüntető és a választást bojkottáló ellenzék számos körzetben lehetetlenné tette a voksok leadását. A közzétett előzetes adatok szerint 46 százalékos volt a részvétel. Az ország 77 tartományából 68-ban ugyanakkor zavartalanul bonyolították le a voksolást. A voksoláson Jinglak Sinavatra pártja szerzett ismét többséget az erősen foghíjas parlamentben.
Elutasította a thaiföldi alkotmánybíróság február 12-én a parlamenti választás eredményeinek érvénytelenítését célzó ellenzéki beadványt. A testület úgy foglalt állást, hogy „nincs elegendő alapja” a választási eredmények megsemmisítésének. Február 24-én a folyamatos véres tiltakozások hatására elhagyta a fővárost Sinavatra kormányfő. A Szuthep Thaugszuban vezette Demokrata Párt hívei közel négy hónapja követelik az általuk korruptnak tartott kormány távozását, azt állítva, hogy a demokratikusan megválasztott vezetés valójában Jinglak bátyja, a börtön elől külföldre menekült korábbi kormányfő, Thakszin Sinavatra irányítása alatt áll. November óta legalább húszan haltak meg és százak sebesültek meg a tüntetésekben.
Csak a második forduló dönti el, ki lesz a közép-amerikai Costa Rica új államfője – derült ki a február 2-án tartott elnökválasztás nem végleges eredményéből. Annyi látható, hogy a baloldali pártok közös jelöltje két hónap múlva akár legyőzheti a kormányzó párt emberét. Az első helyen egy baloldali egykori diplomata, Luis Guillermo Solis végzett. Az akadémikus, aki eddig nem viselt kormányzati tisztséget, annak ellenére megelőzte a kormányzó párt jelöltjét, Johnny Arayát, hogy a választások előtti közvélemény-kutatások és a korai előzetes adatok alapján még vetélytársai mögött kullogott.
Nagy előnnyel vezet a február 2-án megtartott salvadori elnökválasztásokon a kormányzó baloldali Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) jelöltje, Salvador Sánchez Cerén jelenlegi alelnök. Cerén, a salvadori polgárháborúban gerillaszervezetként harcoló FMLN volt parancsnoka megfigyelők szerint pártjának balszárnyához tartozik. A szintén az FMLN-hez tartozó eddigi elnök, Mauricio Funes már nem jelöltethette magát az államfői posztra.
Hajszálnyi többséggel megszavazták az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását a február 9-én megrendezett népszavazáson a hivatalos eredmények szerint. A referendumon részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.
A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, mert úgy látják, hogy a „tömeges bevándorlás” a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban. A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ezzel szemben ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.
Három elvet tart szem előtt Svájc szövetségi kormánya a bevándorlás korlátozásáról szóló népszavazáson született döntés megvalósításában, és ezek egyike, hogy folyamatos párbeszédre fog törekedni az Európai Bizottsággal – közölte Yves Rossier svájci külügyi államtitkár. A politikus David O'Sullivannel, az Európai Külügyi Szolgálat operatív igazgatójával tárgyalt, majd elmondta, hogy a párbeszéd és a transzparencia mellett azt tartják majd szem előtt, hogy míg a népszavazás eredményét a gyakorlatba átültető jogszabály meg nem születik, addig semmi sem változik, a Svájc és az EU közötti kétoldalú megállapodások változatlanul hatályosak. Emellett azoknak a tíz- és százezreknek az érdekeire is tekintettel lesznek, akiket a bevándorlás korlátozása közvetlenül érint.
A Moody's Investors Service, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja – amely a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a lehetséges legjobb, „Aaa” osztályzattal és stabil kilátással tartja nyilván Svájc államadósságát – az elemzésben annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorlás korlátozása valószínűleg hatással lesz Svájc növekedési potenciáljára, általános gazdasági erejére és vagyoni jólétére.
Az Európai Unió és Svájc közötti kereskedelemben jelentkező negatív következmények emellett nyomást gyakorolhatnak az exportorientált üzleti vállalkozásokra is, rontva a vállalati szektor eszközminőségét – áll a Moody's elemzésében. A cég szerint ha Svájc a népszavazás nyomán olyan szigorú bevándorlási korlátozásokat vezet be, amelyek sértenék az EU-val kötött kétoldalú megállapodásokat, akkor az unió a Svájccal fennálló kereskedelmi egyezményeket részben fel is mondhatja. A népszavazás eredményének potenciálisan negatív hatásaira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
Líbia több nyugtalan, ingatag tartományában megismételték az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak február 20-i választását. A szélsőséges csoportok fellegvárának számító kelet-líbiai Dernában több helyiségben nem tudták lebonyolítani a szavazást, mert a helyszíneket pokolgépes támadás érte – sérülés szerencsére nem történt. Az alkotmányozó testületbe beválasztott tagok között néhány iszlamista mellett számos, a liberális táborhoz sorolható politikus is van.
Az észak-afrikai ország új alkotmányának elfogadása a belpolitikai káosszal járó politikai átmenet időszakának egyik legfontosabb lépése. Az alkotmány szerkesztői a hatalmi struktúráról, a kisebbségek jogairól és az iszlám törvénykezés szerepéről döntenek majd. Megszövegezése után népszavazást fognak kiírni a jogi dokumentum elfogadásáról.
Több tucat halálos áldozatot követeltek a januárban megtartott parlamenti és népszavazások világszerte. Egyiptomban új alkotmányt fogadtak el, amely tovább erősítheti a hadsereg befolyását a közügyekre, míg a bangladesi megméretés során az ellenzék bojkottja borzolta a kedélyeket.
