Feloszlatják az ukrán hadsereg krími alakulatait

Kárpátalján közben megkezdődött az önkéntesek kiképzése.

A krími hatalom hétfőn jelentette be, hogy feloszlatja az ukrán hadsereg összes krími katonai alakulatát. Vlagyimir Konsztantyinov krími parlamenti elnök ezt újságírókkal közölte azután, hogy a krími törvényhozás az aznapi rendkívüli ülésén függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, és kérte a terület csatlakozását Oroszországhoz. „Az egységeket feloszlatjuk. Azok a katonák, akik itt szeretnének élni, maradhatnak. Vizsgáljuk azt a kérdést, hogy akik maradni szeretnének, tegyenek esküt” – mondta Konsztantinov. Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi miniszter viszont erre reagálva Kijevben azt közölte, hogy a krimi ukrán katonai egységek a helyükön maradnak.

Az ukrán parlament részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósításra „a Krím-félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél leplezetlen agressziója” miatt van szükség. A mozgósításról szóló törvényt 276 képviselő támogatta, elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

Turcsinov hangsúlyozta: a mozgósítás során elsősorban azokra számítanak, akik önkéntesen jelentkeznek szolgálatra, és olyanokra, akik korábban szolgáltak a hadseregben, és kiképzést kaptak. Hozzátette, hogy 18 életévet betöltött fiatalok sorkatonai behívására nem terjed ki a részleges mozgósítás. A mozgósítás az ország egész területén érvényes, a Krímben és Szevasztopolban azok közül mozgósítanak, akik önként jelentkeztek szolgálatra.

Hétfőn megkezdődött az ukrán hadseregbe jelentkezett kárpátaljai önkéntesek katonai kiképzése Ungváron, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság bázisán. Az első foglalkozáson – amelyre a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) és a népi önvédelmi alakulat toborozta elsősorban a saját tagjait – nyolcvanan jelentek meg, köztük két lány. Az önkénteseket a katonák a kézifegyverek használatára oktatták – adta hírül a Karpatnews.in.ua kárpátaljai hírportál. A jelentés szerint a kiképzők a Kalasnyikov géppisztolyokkal, kézigránátokkal és gránátvetőkkel kapcsolatos tudnivalókkal ismertették meg a tanfolyamon részt vevőket. A tervek szerint a továbbiakban hetente tartanak fegyverismereti foglalkozásokat Ungváron az önkéntesek számára.

Oroszország tizenöt milliárd rubeles (105 milliárd forint) segélyt nyújt a Krímnek – jelentette be hétfőn Szergej Akszjonov, a terület kormányfője. Erről néhány órával azt követően számolt be a Twitter közösségi oldalon, hogy a Krím kérte felvételét az Oroszországi Föderációba.

A krími parlament törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszhaz energiaipari cégek államosításáról, ezt közleményben jelentették be. A múlt héten egy krími tisztségviselő közölte: ha a Krím függetlenné válik Ukrajnától, akkor elképzelhető, hogy az energiacégeket eladják olyan nagy orosz vállalatoknak, mint például a Gazprom.

Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére is, az ország területi egységének és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szab – derült ki az orosz külügy hétfőn közzétett nyilatkozatából. A javaslatot a nyilatkozat szerint Moszkva már egy hete átadta amerikai, európai és más térségbeli partnereinek.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő már a krími népszavazás előtt kijelentette, hogy Oroszország „egy népszavazásnak nevezett óriási komédiával próbálja fedezni” a részéről megvalósított agresszió folytatását a Krímben. A referendummal kapcsolatosan leszögezte, hogy eredményét „soha nem ismeri el Ukrajna és a civilizált világ”.

A rendezés keretében mindenekelőtt egy „Ukrajnát Támogató Csoportot” hoznának létre olyan összetételben, hogy az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie a krími referendum eredményét, a támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics azóta megbuktatott elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt békemegállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.

A Krímben párhuzamosan két fizetőeszköz, az ukrán hrivnya és az orosz rubel lesz forgalomban 2016. január 1-jéig – döntött hétfőn a krími parlament. A törvényhozás egyben határozott a Krími Bank, a krími köztársaság kvázi központi bankjának a működéséről. A parlament arról is döntött, hogy március 30-ával bevezetik a moszkvai időszámítást.