McCain emlékeztetett rá, hogy a szóban forgó jelöltek a múlt havi szenátusi külügyi bizottsági meghallgatásukon olyan alapvető kérdésekre nem tudtak választ adni, mint hogy van-e Norvégiának elnöke, mik az Egyesült Államok stratégiai érdekei Magyarországon, vagy hogy szövetségese-e Amerikának Argentína. A szenátor szerint sohasem könnyű nemet mondani az amerikai elnöknek, különösen a demokrata kollégái számára, de amikor ezekről az alkalmatlan jelöltekről van szó, akkor a szenátusnak nemet kell mondania.
McCain rámutatott, hogy a jelöltekre nem a külszolgálatban szerzett tapasztalataik miatt esett a választás, hanem a vagyonuk és azon készségük miatt, hogy ennek nagyobb részét Obama elnöknek és a Demokrata Pártnak adják. A szenátor, aki 2008-ban pártjának elnökjelöltje volt, az oslói posztra szánt George Tsunis és a Buenos Airesbe készülő Noah Mamet mellett a budapesti nagykövetjelöltet, Colleen Bellt is bírálta, részletezve a fogadó országok jelentőségét.
Magyarországról azt írta, hogy NATO-szövetséges. Kifejtette, kormányának „fokozott vizsgálattal kell szembenéznie olyan lépések miatt, amelyek a bírálók vádjai szerint nincsenek összhangban a demokratikus elvekkel és gyakorlattal”. A politikus kifogásolta, hogy az Obama-kormányzat ennek ellenére Bell szappanopera-producer személyében egy olyan embert jelölt Budapestre, aki a jelentések szerint több mint 2 millió dollárt gyűjtött össze az elnöknek és pártjának, de küszködött, amikor legalább egy stratégiai érdeket meg kellett volna neveznie a magyar–amerikai kapcsolatokban.
„Elmondhatta volna, hogy Magyarország fontos partner egy sor külpolitikai prioritásban, Ukrajnától a Balkánon át Afganisztánig és hogy kulcsszerepet játszik az európai energiaellátás diverzifikálásában. És ez csak a kezdet” – írta McCain. A szenátor szerint nemcsak a jelöltek minősége, hanem a mennyisége aggasztó. Miközben a régi, elfogadott gyakorlat az volt, hogy a külföldi posztok mintegy 30 százalékát adták politikai kinevezetteknek, Obama második elnöki ciklusában ezek aránya meghaladta az összes nagykövetjelölt számának felét.