Bő két hónappal a 2014-es európai parlamenti választások előtt egyre többen figyelik, hogy milyen összetételű lesz az új testület, amelynek valamivel több jogosítványa lesz, mint amit öt évvel ezelőtt választottunk. Az MNO többrészes sorozatban mutatja be, hogyan állnak most az erőviszonyok. Az első részben a Magyarországgal szomszédos államokban néztünk körül, a másodikban a legnépesebb tagállamokban, míg most az érdekesebb nemzeteket vesszük szemügyre, és a várható végeredményt próbáljuk megjósolni.
Hollandiában Franciaországhoz hasonlóan önkormányzati választásokat tartottak márciusban, amely a balközép kormánypártok vereségét hozta. A Munkapárt – amely a jobboldali liberálisok mellett a kormánykoalíció kisebbik pártját alkotja – több mint hat évtized után elveszítette vezető pozícióját a királyi fővárosban, Amszterdamban. Hágában, a kormányzat székvárosában a Munkapárt egyenesen a harmadik helyre szorult vissza, a D66 és Geert Wilders populista Szabadság Pártja mögé. Az EP-választásokon egyelőre úgy tűnik, hogy Wilders alakulata fogja megszerezni a legtöbb mandátumot.
Az unió egyik legmélyebb válságban lévő tagországában, Görögországban szélsőbaloldali és szélsőjobboldali előretörést mutatnak a felmérések. A legfrissebb kutatások szerint a szélsőjobboldali Syriza 24, a jobbközép Új Demokrácia 21,5, a harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal és a balközép Folyó futhat be 12,5 százalékos eredménnyel. Szintén esélyes a mandátumszerzésre a kommunista párt és a baloldali Olajfa Szövetség. Összességében a voksoláson a görögök teljes mértékben kifejezhetik elutasításukat a fennálló rendszerrel szemben.
Csehországban hosszú politikai válság végére tett pontot a tavaly októberi előre hozott választás, amelyet követően egy balközép-jobbközép kormány alakult. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormánypártok viszonylag jól fognak szerepelni a májusi megmérettetésen. A 2011-ben a milliárdos Andrej Babis által alapított Igen mozgalom a szavazatok 21,8 százalékával áll az élen, míg a tavalyi parlamenti választásokat megnyerő szocdemek 19,3 százalékra számíthatnak. A kommunisták továbbra is a harmadik helyen állnak, a szavazatok 16-18 százalékát szerezhetik meg májusban. Mandátumot szerezhet még a jobbközép TOP 09 és a kormánypárti kereszténydemokrata alakulat.
A Görögországhoz hasonlóan nehéz gazdasági helyzetben lévő Portugáliában is a szélsőbaloldal áttörése valószínűsíthető május 25-én. A legutóbbi kutatások szerint a Szocialista Párt, amely a legnagyobb ellenzéki erő, jelenleg a voksok 35-37 százalékára számíthat. A kormányzó jobbközép erőkből létrejött Szövetség Portugáliáért 32-34 százaléknyi szavazót tudhat maga mögött. A harmadik helyre a kommunisták futhatnak be 10-12 százalékos támogatottsággal, míg a negyedik helyen a Baloldali Blokk végezhet 6-8 százalékos eredménnyel.
Az utóbbi hetekben egyre több kalkuláció lát napvilágot arról, hogy melyik politikai erő szerezheti meg a mandátumok többségét az új európai parlamentben. Annyi bizonyos, hogy az Európai Néppárt (EPP) és a szocialisták egyelőre fej-fej mellett haladnak, az egyik héten hol az egyik, hol a másik minimális többségét mutatják ki. A harmadik legnagyobb csoportot várhatóan a párton kívüliek fogják alkotni. A negyedik legerősebb frakcióval a liberálisok fognak majd rendelkezni. Várhatóan a Zöldek, a konzervatívok és egy másik baloldali alakulat is frakciót alakíthat majd.
