Putyin határozottan és gyorsan cselekszik

Feszült a helyzet Ukrajna és Oroszország között, de egyelőre egyik fél sem tett végzetes lépést.

Nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert sem a megyében, sem pedig Beregszászon nem folyik mozgósítás – közölte Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, miután pánik tört ki Kárpátalja magyar közösségében az ukrajnai mozgósítás elrendelésének kijevi bejelentése nyomán. Babják vasárnap találkozott Oleg Paradával, a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjével, aki arról biztosította, hogy Kárpátalján nincs általános mozgósítás. A megbeszélés után a polgármester hangsúlyozta: senkit nem fognak arra kényszeríteni, hogy bevonuljon az ukrán hadseregbe – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.

A jelentés szerint a polgármester ismételten hangsúlyozta: Beregszászon még csak nem is tervezik általános mozgósítás elrendelését. Egyébként is a városi hadkiegészítő parancsnokság vasárnap egész nap zárva volt – írta a hírportál. Kárpátalján vasárnap pánik tört ki a magyarok körében a közösségi oldalakon is intenzíven terjesztett hírre, miszerint Ukrajnában általános mozgósítást rendeltek el. Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnoka vasárnap Ungváron bejelentette, hogy nincs általános mozgósítás Kárpátalján, sőt egyelőre több önkéntesre sincs szükség, miután a nap folyamán közel hatszázan jelentkeztek a hadseregnél szolgálatra.

Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására. Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazatokkal fogadta el a 450 tagú törvényhozás. A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része.

Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna „részlegesen” lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légi közlekedés ellenőrzését is. Az ukrán–orosz határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek és agresszió esetén életbe léptetik.

Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére – miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz – bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást. Vasárnap is feszült volt a helyzet a Krím félszigeten, de egyelőre semmilyen harci cselekmény nem történt.

Orosz–ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki szombaton Ukrajnában. Az orosz parlament felsőháza rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy a kialakult helyzetre tekintettel – moszkvai indoklás szerint az orosz állampolgárok védelmében – Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az ukrán haderőt riadókészültségbe helyezték.

A szombaton készült percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.

Miért fontos a nagyhatalmaknak a Krím félsziget? Olvassa el itt!

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy Ukrajna „a katasztrófa szélén áll” az orosz „hadüzenet” következtében. „Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak” – mondta a kormányfő. „Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából!” Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs semmi alapja az Ukrajna elleni katonai agresszióra. Úgy vélte, az utóbbi napokban végrehajtott provokációkkal Moszkva az „orosz fegyveres kontingens” krími jelenlétét akarja legalizálni.

A félszigetről érkező jelentések szerint a felségjelzést nem viselő orosz katonák ellenőrzésük alá vonták a Krím legfontosabb pontjait az elmúlt napokban, és körbezárták az ukrán alakulatokat. Az orosz hírügynökség úgy tudja, hogy az ukrán hadseregből katonák állnak át „a helyi önvédelmi erők” oldalára. A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja alakulatát, és vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait.

Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak – jelentették be egy közleményben. A tájékoztatás szerint a kercsi és a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, amelyeket Odesszába és Mariupolba irányítottak. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet – hangsúlyozza a határőrség közleménye. Az ukrán hadiflotta Szevasztopolban állomásozó tíz hadihajója lojális a kijevi kormányhoz – állítják a fővárosban.

A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel vasárnap Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. Az állami szerveket és civil szervezeteket arra hívta fel, hogy „működjenek egy csapatként”, mert szerinte a jelenlegi helyzetben a fegyelem, a felelősség és az egység megtartása a legfontosabb.

Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” megvitatta Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során. A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta: „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”. Elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján.

A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország „egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót”. John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte Oroszország „hihetetlen agresszióját” Ukrajna ellen.

Putyin orosz elnök nem foglalkozik a Nyugat véleményével, és határozottan, gyorsan cselekszik a Krím félsziget ügyében, hogy mindenkit kész tények elé állítson – véli a tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója. Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy „korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten”, és „érzi, hogy csak két szövetségese van: a sereg és a flotta”.

Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert „az utóbbi hónapokban Nyugaton annyira befeketítették őt és országát, hogy úgy érzi, ennél rosszabb már úgysem lehet” – tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatója. Korábban a Kremlben minden döntés előtt felmerült, vajon mit szól majd a Nyugat, de ennek vége, hiszen „Oroszország megítélése annyira leromlott, hogy a Kremlnek már nincs vesztenivalója” – fejtette ki.

Moszkva a következő lépésként várhatóan gazdasági segítséget nyújt majd a félsziget lakosságának, és tárgyalást kezd a tatár kisebbséggel, hogy ne fajuljon el a konfliktus. Azt azonban valószínűleg még nem döntötték el, hogy mi legyen a félsziget sorsa – véli Trenyin. Szerinte az orosz vezetésnek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szétszakadna, mert a nyugati régiókat soha nem sikerült igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erős déli és keleti vidékeken viszont létre lehetne hozni egy oroszbarát államot.

Ugyanakkor valószínűbbnek tűnik az egység fennmaradása és a viszonyok átrendezése a föderáció – a többé-kevésbé önálló egységekből álló laza államberendezkedés – elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a déli és a keleti térségre, és a kül- és biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányítaná, de „egy ilyen Ukrajnát vélhetően nem vennének fel a NATO-ba és az EU-ba” – mondta Dmitrij Trenyin.

Románia felkéri az Orosz Föderációt, függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amelyek az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák – jelentette ki vasárnap Traian Basescu román államfő. A román elnök szerint az Orosz Föderáció csapatai agressziót követnek el Ukrajna ellen. Úgy értékelte, hogy az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláíróinak – az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak – kötelességük azonnal tárgyalásokat kezdeniük, hogy ismét érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.

Basescu vasárnap esti sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai válság nem jelent közvetlen veszélyt Románia függetlenségére és területi épségére, de egy újabb „befagyott konfliktus” megjelenése a Fekete-tenger térségében középtávon az egész régió stabilitását veszélyeztetné és Románia biztonságát is fenyegetné. Basescu azt kérte az ukrajnai román etnikumú állampolgároktól, hogy továbbra se vegyenek részt erőszakos cselekményekben. Románia elismeri az új ukrán vezetés legitimitását, amelytől elvárja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását – tette hozzá.