Az intézet a vizsgálatok során elsősorban arra fókuszált, hogy megvizsgálja a demokratikus intézmények állapotát és a hatalmi viszonyokat a régióban. (Franciaország és Törökország mellett jelenlegi munkájuk hazánkra, Macedóniára, és Szerbiára koncentrál.) A Magyarországról szóló elemzés kiemeli, hogy a „jobbközép” Fidesz ismét kétharmaddal tudott nyerni az „új és vitatott” választási rendszerben is.
A cikk kitér rá, hogy olyan vádak érték az új rendszert, miszerint az a kormányzó erőknek kedvez, de az amerikai elemző szerint az újonnan létrejött körzetek az Egyesült Államokbeli kerületekhez hasonlítva is kiegyensúlyozottak és arányosak. Megjegyzik azt is, hogy 24 körzetet figyeltek meg április hatodikán, és a választások lefolyását nyugodtnak és jól szervezettnek látták. Idézik Orbán Viktor esti beszédét is, amelyben az újraválasztott kormányfő arról szólt: a választók igent mondtak az Európára és az erős kormányra, viszont elutasították a gyűlöletet.
Az április 6-i parlamenti választásokhoz közeledve az ellenzék úton-útfélen arról beszélt, hogy az új rendszer nem demokratikus, de ezzel szemben legutóbb 1998-ban volt több egyéni jelölt, mint most. A választási rendszer tehát nemhogy szűkítette, hanem jelentős mértékben kiterjesztette a demokráciát. A korábbi évtizedek voksolásai hemzsegtek a választási csalásoktól,
Az új választási rendszerről terjesztett valótlanságok mellett a balliberális vezérek kettős beszédet is folytattak. Egyszer azt mondták, hogy a megváltozott szisztémában nem tudnak győzni, közben Mesterházy Attila, az MSZP elnöke január közepén az ATV stúdiójában a kétharmados győzelem lehetőségét sem zárta ki.
Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak”. Az Alapjogokért Központ elemzése szerint pedig a győztes a parlamenti helyek 61 százalékát szerezte volna meg az előző választási rendszerben is.
