Hetek óta mást sem lehetett hallani a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy triótól, mint hogy a választási rendszer úgy lett kialakítva, hogy az a jelenlegi kormányzó pártoknak kedvez, és csak nekik van esélyük a győzelemre. Ezzel szemben az új voksolási szisztéma megalkotása nem egy választásra szól, nem arra van szabva, hanem hosszú távon kívántak stabil és megbízható választási rendszert létrehozni. Ráadásul az új rendszer senkit sem zár ki a győzelemből, nyerési esélyeikről maguk az ellenzéki pártok is rendszeresen nyilatkoztak.
Az ellenzéki pártok vezetői maguk jelentették ki több alkalommal, hogy a választásokon esély van arra, hogy kétharmados többséget szerezzenek a kormányt leváltani szándékozó erők. A balliberálisok ennek fényében meglehetősen furcsa beszédet folytatnak: egyszer azt mondják, lehetetlen győzniük, míg másszor a kétharmados győzelmük realitásáról nyilatkoznak. Erre az egyik legjobb példa Szigetvári Viktor és Vető Balázs 2012 augusztusában megjelent tanulmánya, amelyben egyebek között annak a véleményüknek adtak hangot, hogy „az új rendszerben könnyebb kétharmadot szerezni a régi rendszer adottságaihoz képest, és ez megfelelő csillagállás esetén immár akár 30-35 százaléknyi szavazattal is lehetséges”.
Ennél is világosabban fogalmazott 2012-ben Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, aki például a Hvg.hu-nak azt mondta: elképzelhető, hogy az új választási rendszer következményeként egy demokratikus ellenzéki összefogás kétharmados többséget szerezzen. 2012. október 23-án Gyurcsány úgy fogalmazott, a 2014-es választásokon kétharmados demokratikus többségi győzelmet vár és ellenzéki összefogást sürget. Minderre egy nappal később Bajnai Gordon tett rá egy lapáttal, aki azt mondta: „Gyurcsánynak nagyon is igaza volt tegnap az Egyetem téren. Kell a kétharmad, és ennek most minden más érdeket alá kell rendelni.”
„Kétharmados győzelmet szerezne jövőre az MSZP” – erről már Mesterházy Attila beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában 2013. április 30-án. A szocialista párt elnöke még 2013. december 12-én azt mondta a Der Standardnak, hogy megnyerik a tavaszi választásokat, sőt még a kétharmados győzelmet sem zárta ki. Arra a kérdésre, hogy milyen konzekvenciákat vonna le abból, ha az elvárásai nem jönnek be, csak annyit mondott: az ő elvárásai egyáltalán nem túlzók. A pártelnök még idén január 14-én is úgy nyilatkozott az ATV stúdiójában, hogy „a különbség a két tábor között most már csak 7 százalék, ezek után még a kétharmados baloldali győzelmet sem zárom ki”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár április 1-jén arról beszélt, hogy akik éveken keresztül szűkítették az indulás lehetőségét, akik abban voltak érdekeltek, hogy kevesen induljanak a választásokon, kevés jelölt legyen, azoknak csípi a szemét, savanyú a szőlő, hogy a rendszerváltozás óta először 1570 egyéni jelölt van Magyarországon.
Szerinte a demokráciát erősíti az is, hogy javult a kampányfinanszírozás átláthatósága, és hangsúlyosan szólt arról is, hogy 13 nemzetiség élt a listaállítás lehetőségével. Az államtitkár felidézte: a választással kapcsolatos jogszabályokat a Velencei Bizottság is demokratikusnak ítélte, több elemét pedig európai összehasonlításban a legmodernebbnek tartotta.
Hetek óta semmi másról nem beszél a balliberális oldal, csak hogy az új választási rendszer nem demokratikus, valamint az új választókerületek a kormányzópártok szája íze szerint készültek, ezzel szemben lényegesen szélesedtek a szabályozás demokratikus elemei.
