Totálisan megbuktak a balliberálisok vádjai

Ismét tételesen megbuktak a balliberális oldal állításai az új magyar választási rendszerről.

Az április 6-i parlamenti választásokhoz közeledve az ellenzék úton-útfélen arról beszél, hogy az új rendszer nem demokratikus, de ezzel szemben legutóbb 1998-ban volt több egyéni jelölt, mint most. A választási rendszer tehát nemhogy szűkítette, hanem jelentős mértékben kiterjesztette a demokráciát, így például közel kétszer annyi jelöltre voksolhatunk, mint 2010–ben. Az új rendszer azzal, hogy a korábbi 750 ajánlószelvény helyett jóval nagyobb választókerületekben 500 aláírást kellett ajánlóíven összegyűjteni, jobban elősegítette a voksoláson való indulás lehetőségét.

Ha az országos listaállítást nézzük, akkor is csúnyán megbuknak a baloldal vádjai, ami a demokratikus reprezentációt illeti. A korábbi három választáson 6-10 között mozgott az országos listák száma, az új rendszerben ennek többszöröse (18) a pártok által állított listák száma. Ráadásul a 18 pártlistából kettős közös pártlista, amelyeket több (kettő, illetve öt) párt állított, tehát összesen 23 párt tudott az országos listaállításban részt venni. Ugyancsak a demokrácia szélesítése irányába tett lépés, hogy a mostani ciklusban megszűnt az az alkotmányellenes állapot, miszerint a nemzetiségek nem vehetnek részt a parlamenti munkában, most 13 nemzetiségi listára voksolhat az, aki korábban regisztrált.

Gyurcsány Ferenctől Mesterházy Attilán át Bajnai Gordonig minden egyes választási gyűlésen elmondja, hogy a jelöltállítás könnyítésével a Fidesz–KDNP célja a szavazók elbizonytalanítása volt. Ezzel szemben az új szabályok több olyan féket és ellensúlyt építettek be a rendszerbe, amely visszaszorítja a komolytalan jelöltek indulási szándékát. Erre példa, hogy a pártoknak szigorúan el kellett számolniuk a részükre átadott ajánlóívekkel, és vissza kell juttatniuk a választási irodáknak. Ennek elmulasztása esetén komoly, akár többmilliós bírsággal is szembesülniük kellett. Így például az Új Dimenzió Pártnak több mint 121 milliós bírságot kell befizetnie, de Karácsony Gergely bajnaista képviselőnek is több mint 100 ezer forintot kell leperkálnia.

A komolytalan jelölteket az a szabályozás is kiszűri, miszerint ha egy egyéni jelölt nem éri el a kétszázalékos szavazatarányt, akkor a költségvetéstől kapott egymillió forintos támogatást köteles a kincstárnak visszafizetni. A komolytalan jelöltek indulásának tehát komoly kockázata van, ami felelős magatartásra sarkallja a választáson indulni kívánó jelölteket és szervezeteket.

2011 óta mantraszerűen visszhangozza a balliberális tábor, hogy az új választókerületi beosztás nem demokratikus és a kormányzó pártok szája íze szerint, manipulált módon került kialakításra a rendszer. Ezzel szemben egy nem törvényben szabályozott, az Alkotmánybíróság által 2005-ben alkotmányellenesnek talált választókerületi beosztás került megszüntetésre. Az új, immáron az Ab döntésének megfelelően, törvényben szabályozott választókerületi beosztás jött létre. Mint ismert, a korábbi választókerületi határokat meghúzó szabályozást még a semmilyen demokratikus legitimációval nem rendelkező kommunista Németh-kormány alkotta meg. Érdekesség, hogy a korábbi pártállam idején megszületett beosztást nem érte semmilyen külföldi kritika.

Furcsa módon a korábbi rendszert rendkívüli aránytalanságával nem volt különösebb problémája a jelenlegi rendszert keményen bíráló véleményformálóknak. A régi választókerületi beosztásban több mint két és félszeres volt a különbség a legkisebb és a legnagyobb választói létszámmal bíró kerületek között, míg most a legkisebb és a legnagyobb népességgel bíró körzetek közötti eltérés csupán 15 százalék. Az új rendszer tehát nem az aránytalanságok növeléséről szól, hanem éppen ellenkezőleg arról, hogy közeledjen az egyes mandátumok megszerzéséhez szükséges szavazatok száma.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint legitim és fair a magyar választási rendszer, amely alkalmas arra, hogy vasárnap a több mint nyolcmillió választópolgár „ítéletet hozzon, véleményt alkosson”. Lázár János április 1-jén  Budapesten azt is közölte, a demokrácia erejét mutatja, hogy több mint 1500 egyéni jelöltre lehet szavazni az országgyűlési választáson.